Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után? Mit érdemes tudni az agyvérzés utáni terápiáról és a várható javulás mértékéről? Hogyan tudnak segíteni a hozzátartozók?

Miért alakul ki a stroke? A kérdés összetett, de mindenképpen elsődleges szerepet játszik benne a magas vérnyomás, magasabb vérzsírszintek, cukorbetegség, mozgászsegény életmód, érelmeszesedés. Az agyvérzés (vérzéses stroke) hátterében leggyakrabban a cukorbetegség és magas vérnyomás kapcsán károsodott kis agyi artériák megrepedése áll, melynek leggyakrabban hirtelen vérnyomáskiugrás a közvetlen oka. Emellett okozhat agyvérzést az agyi erek veleszületett rendellenessége is, amelyeknek nagy a vérzéshajlama.

Ischaemias azaz érelzáródás következtében kialakuló stroke esetében kis vérrög, érelmeszesedésből származó kis mészrög elakadása az agyi artériákban az ok, mely az ér által ellátott agyterület pusztulását okozza, hiszen ez az agyterület nem kap oxigént és tápanyagot. Attól függően hogy melyik agyterületet roncsolja a vérzés illetve melyik agyterület halé el részben vagy teljesen az oxigén- és tápanyaghiány következtében alakulnak ki a stroke-ra jellemző tünetek.

A STROKE FELISMERÉSE

1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek. Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk.

Mennyi idő után várható javulás a beteg mozgásában?

A stroke utáni első 6 hónap az az időszak, amely során végzett intenzív rehabilitációtól várható leginkább javulás a beteg mozgásteljesítményében. Ha a beteg mozgása a stroke-ot követő néhány napon 1-2 héten belül elkezd javulni, akkor a javulás várhatóan kedvezőbb kimenetelű lesz, a beteg ebben az esetben nagyobb eséllyel válhat részben, vagy teljesen önellátóvá.

Mennyi ideig kell/érdemes a beteg rehabilitációját folytatni?

Az intenzív rehabilitációt követően, mely folyhat kórházakban illetve otthoni betegápolás keretében otthon is, nem szabad a rendszeres mozgatását a betegnek abbahagyni mert nő a spasticitás (izomtónus fokozódás) és a kontraktúrák (izületi merevségek) kialakulásának esélye. Fél év után sem szabad a reményt feladni, mert kisfokú javulás bekövetkezhet ezt követően is.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a stroke-on átesett beteg számára fontos, hogy törődjenek vele, biztassák, mert a beteg együttműködése nélkül a rehabilitáció nem lehet eredményes

Mi a passzív és mi az aktív torna közötti különbség?

Az aktív torna során a beteg saját maga próbálja használni a végtagjait, míg a passzív torna során a gyógytornász vagy hozzátartozó mozgatja át a beteget, csökkentve az izületi merevség kialakulásának esélyét. Mindkettőnek fontos szerepe van a rehabilitációban.

Hogyan kezelhető a vizelettartási zavar stroke után?

Fontos, hogy csak annak a betegnek legyen állandó hólyag katétere, akinél a vizelés megindítása lehetetlen és a hólyagját nem tudja kiüríteni. Hólyagtorna a kooperáló beteg esetén segíthet a vizelt-szabályozás helyreállításában, de sajnos napjainkban kevés helyen fordítanak erre megfelelő figyelmet. Egyes rehabilitációs centrumokban végeznek rendszeres elektromos ingerléses hólyag stimulációt, mellyel a záróizom működése és ezzel a vizelettartás javítható.

Milyen javulás várható a beszédben stroke után?

Az emberi agy egyik legösszetettebb funkciója a beszéd, melynek szabályozása több agyi központ feladata. Ha ezek közül bármelyik sérül beszédképtelenség illetve beszédmegértési zavar léphet fel, a károsodás mértékétől függően különböző mértékben (aphasia). Javulása a leglassabb, a kimenetele a legkedvezőtlenebb. A dysarthria a másik beszédzavar, mely stroke után kialakulhat, itt főleg hangképzési illetve artikulációs zavar jellemző, ez nehezíti a beteg beszédének megértését. Minden esetben a beteg gyakori beszéltetése, olvastatása, után mondatása jó hatású, gyorsítja a beszéd javulását. Fontos, hogy biztassuk a beteget, ismételtessük el vele többször a szavakat, tanítsuk úgy, mintha kisgyermeket tanítanánk beszélni illetve a tárgyakat felismerni. Ha van lehetőség logopédus bevonására még ha csak átmenti időre is hasznos lehet, a család ugyanúgy mint a gyógytornát megtanulhatja a beszédterápiát és otthon folytatja.

Mennyire terhelhető a beteg fizikailag stroke után?

A beteg számára fontos, hogy hasznosnak érezze magát a stroke után is. Fontos, hogy még ha maradandó mozgáskárosodása van, akkor is valamilyen otthoni tevékenységbe vonjuk be. A jól mozgó beteg annyit mozogjon, dolgozzon, amennyi kényelmes, amennyiben nem fárad el. Természetesen nehéz fizikai munkát ne végezzen, tűző napon ne tevékenykedjen. De semmiképp se tiltsuk el a munkától!

Milyen gyakori az epilepszia kialakulás stroke után?

A stroke-hoz kapcsolódó alkalmi roham (amely közvetlenül a stroke kialakulása utáni 1-2 órán -1 napon belül jelentkezik) gyakori. Ennek kezelése csak a roham oldása, többszöri ismétlődése esetén szükséges csak epilepsziaként kezelni.

Stroke után az epilepszia betegség kialakulása 5-6 hónap múlva várható az esetek kb. 20-30 %-ban. Jól kezelhető, rendszeres gyógyszerszedéssel rohammentessé tehető. Vérzéses stroke-nál esetén gyakoribb az epilepszia kialakulása, a lerakódó hemosiderin miatt. A betegség kimenetélt csak akkor rontja, ha a rohamokat nem sikerül meggátolni, mert akkor a folyamatos kisülések tovább ronthatják a már amúgy is károsodott agyterület működését.