A józsefvárosi kínai piachoz hasonló, annál jóval nagyobb területen elhelyezkedő, Budapesttől kb. 200 km-re lévő vásárban megdöbbentően alacsony áron szerezhetünk be ruhát, cipőt, mosóport és még sorolhatnám az árufélék tömkelegét. Nagy csarnokok, zsibvásár, alkudozás, magyar, szerb, török és kínai nyelvjárás egyvelege, hurka-kolbász, burek, lángos, kávé, törökmogyoró, sült gesztenye illata terjeng és igazi piaci hangulat a jellemző. Ráadásul a szabadkai piacon sokkal több eladó beszél magyarul, mint a Kőbányai úton lévő vásártelepen.

A szabadkai piacot mindenképpen érdemes meglátogatni már csak a hangulat és a kalandtúra jelleg kedvéért is. Egy kellemes egynapos kirándulás lehet belőle, főleg, ha meglátogatjuk a közelben fekvő egykori monarchikus fürdőhelyet, a palicsi tavat is.
Amennyiben az autót szeretnénk viszontlátni a vásárlás után, a piac melletti őrzött parkolót érdemes igénybe venni. Meglepetés viszont, hogy kora délután az őrzők mindegyike hazamegy. A kocsi tehát ugyanolyan biztonságban áll onnantól kezdve, mintha az út szélén hagynánk, de azt legalább kivédjük, hogy elszállítsák a járgányt tilosban parkolásért.

A piacon tényleg mindent lehet kapni!
A legtöbb árusnál ugyanazt a készletet találjuk, közel ugyanannyiért. Nem érdemes dínárt váltani a vásárláshoz, mert a forint és az euró többet ér. Az alsóneműtől a dísztárcsán keresztül a körfűrészig mindent megtalálhatunk, többnyire "közel eredeti" minőségben. A szerb és kínai árusok némelyike, aki nem tud magyarul kézzel-lábbal, számológéppel hadonászva magyarázza, miért nála vegyünk mindent.

Csak tusfürdőért, mosóporért és telefonért nem éri meg Szabadkára menni. Közel ugyanannyiba kerülnek ezek a cikkek ott is, mint itthon. A ruházati cikkek azonban jóval olcsóbbak, mint bármelyik bevásárlóközpontban vagy boltban itthon.
Az olcsóság magyarázata pedig: ő nem fizet drága bérleti díjat, alkalmazottat, vizet, gázt, villanyt, viszont tudja, hogy a sűrű fillér végül több hasznot hoz, mint a ritka forint.
Ötszáz forintért olyan méretes bucit küldhet le a torkán a vásárlásban megéhezett magyar, hogy még este is gömbölyödő hasát simogatja.

Egyéb látnivalók a piacozás befejeztével:

Raichle-palota
A vasútállomással szemben helyezkedik el a magyar szecesszió egyik remekműve. Évszázados platánfák takarják és védik a kétszintes épületet. A helybeliek Cifra palotaként emlegetik Raichle Ferenc építész által, családi otthonnak tervezett csodálatos építményét.
Bejárata mindennapi, gyakori használatra kialakított, lépcsői és kovácsoltvas kapuja teszi varázslatossá, Zsolnai pirogránittal díszített homlokzata és tarka mozaikjai fokozzák a látványt szinte meseszerűvé. Az épület udvari részében kert volt, ma kávézó, melyet gyönyörű kerítés határol. Vitathatatlan, hogy a palota egy kimondottan szecessziós ihletésű, eredeti avantgárd műalkotás, immár 50. éve ad otthont a Képzőművészeti Találkozónak.

Raichle-park
A városközpont és a vasútállomás közötti tér, melynek sarkán az építész szobrát találjuk. A park északi oldalán 4 impozáns épület áll, az olasz reneszánsz stílusú Mamuzsits polgármester háza, emellett találjuk a Vermes-házat a híres szabadkai sportember családi házát, mely fényűző homlokzatával tűnik ki, majd a Leovits-palota, és negyedikként a sarkon, a Sümegi-ház neogótikus homlokzatával néz az utcára. A park nyugati oldalán, a Gyuro Gyakovics utcában van a szabadkai magyar konzulátus szecessziós épülete a Raichle palota mellett, a keleti oldalon a már említett vasútállomás.

Korzó
Szabadka legszebb és leghosszabb sétálóutcája, színes homlokzatú épületekben üzleteket, bankokat, kávézókat, turista irodákat találunk. A Raichle-park felől végigsétálva a korzón a Népszínházhoz és a város főterére érünk.

Népszínház
A klasszicista stílusú épület eredetileg szállodának készült, de fennállása óta színházként funkcionál. Magyar-, szerb- és horvát nyelvű előadásokat játszanak. 1915-ben az épület tűzvész martaléka lett, csak a főtérre néző falai maradtak meg, jelenleg átépítés alatt áll, most már sajnos csak az oszlopai maradnak meg a klasszicista épületnek.

Nemzeti Kaszinó
A neobarokk stílusban épült kaszinó erkélyét két atlaszszobor tartja és turulmadár díszíti homlokzatát. A Nemzeti Kaszinó kultúrház volt a maga idejében és olvasóteremmel, bálteremmel, könyvtárral, kávézóval szolgálta látogatóit. Mára a Városi Könyvtár épülete lett, a délvidék egyik legnagyobb könyvállománnyal rendelkező könyvtára.

A városháza
A városháza Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma szecessziós stílusban készült épület. A magyar népi motívumokat is gazdagon képviseli. A két alkotó mellszobra megtekinthető a városházával szemben a parkban, a kék szökőkút mellett. Díszes balkonok és ablakok, Zsolnay kerámiák, kovácsoltvas kapuk, fafaragások, pazar tetőzet kápráztatja el a látogatót.

Városi Múzeum
A Zsinagógával szemben, a piachoz közel találjuk a Városi Múzeum szecessziós épületét. Várostörténeti kiállítás mellet a világ különböző részeiről érkező néprajzi anyag tekinthető meg.

Szent Teréz Székesegyház
A mai Szent Teréz székesegyház 1773-tól 1797-ig épült. A plébánia területén van a Szent Rókus fogadalmi kápolna.

Városi Gimnázium
A Zsinagógával szembeni túlsó sarkon áll a Raichle Ferenc tervezte gimnázium épülete. Egykori diákja volt Kosztolányi Dezső.

Zöld-szökőkút (1985) és Kék-szökőkút (2001)
A szökőkutak a város főterét és a Korzót ékesítik, amelyeket a szecesszió jegyében Zsolnay kerámiákkal díszítettek. Napjainkban csak a Kék-szökőkút üzemel, a másik felújításra vár.