Orgovány Nagyközség Önkormányzata 2025. szeptember 24-én közmeghallgatást tartott, melyen részt vett Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés tagja, valamint Kesik József, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség vezetője.

A térség vízgazdálkodási kihívásait Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese ismertette. Mint elmondta: az OVF a KEHOP Plusz program támogatásával komplex vízgazdálkodási fejlesztést indít a Homokhátság térségében, különös tekintettel a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlására. A projekt célja a klímaváltozás okozta vízháztartási egyensúly felborulásának kezelése és a térség ökológiai állapotának javítása. A szakember szerint vízmegtartás iránti hajlandóság a Homokhátságon az országos átlag felett van, de a rendszer csak akkor lehet hatékony, ha a vízpótlás és a vízelvezetés is átgondoltan, összehangoltan történik. A cél az ökológiai egyensúly helyreállítása fokozatosan, fenntartható módon.

A fejlesztési anyag összeállítása jelenleg is zajlik, tartalmi és jogi szempontból egyaránt. Ezt követően kerül sor a kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatására. A kivitelezés várhatóan 2027 második felében indulhat el, a projekt fizikai megvalósítása 2029 végéig fejeződhet be.

A közép-homokhátsági területen öt kiemelt projekt indul, köztük az Orgovány térségét érintő szikes tórendszer fejlesztése. A vízellátás fő forrása a Duna, melyből egy főcsatorna bevonásával történik majd a víz bevezetése. A tervek szerint Fülöpszálláson új duzzasztó, nyomásfokozó állomás, valamint három szivattyú (összesen 1 m³/s kapacitással) épül majd, melyek biztosítják a víz átemelését, 1 méteres átmérőjű nyomóvezetékeken keresztül. A vízpótló rendszer üzemeltetéséhez napelempark biztosítja majd az energiát, így az üzemirányítás az aktuálisan rendelkezésre álló energiához igazodik. A Kolon-tó feltöltése a megújított vízelvezető rendszeren keresztül alulról történő feltöltéssel valósulhat meg. A projekt megvalósításában az egyik legfontosabb stratégiai partner a Nemzeti Park Igazgatósága lesz, de a WWF és az ELTE részvétele is várható a kezdeményezésben, tudományos és környezetvédelmi szempontok erősítésére. A projekt kapcsán részletes lakossági egyeztetés is várható az önkormányzatokkal, gazdákkal, földbirtokosokkal.

Lenkei Róbert, a Duna–Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy Lezsák Sándor 1995-ben, akkor ellenzéki képviselőként, parlamenti határozati javaslatában kérte a Duna-Tisza közi vízpótlás ügyének megoldását. Az akkori baloldali kormány ugyan elfogadta az előterjesztett cselekvési tervet, de annak végrehajtása nem történt meg. A térségi fejlesztési tanács elnöke kronológiai sorrendben ismertette a most megvalósuló projekt társadalmi, politikai előzményeit. Példaként említette a 2018-as jászszentlászlói vízvisszatartási projektet, amely civil kezdeményezésként valósult meg, és eredményeként nyolcszorosára nőtt a rozs terméshozama, sajnos egy helyi gazda leállíttatta a projektet.

2020 tavaszán Lezsák Sándor kezdeményezésére találkozott az akkori vízügyért felelős államtitkár a vármegye országgyűlési képviselőivel, a vízügyi igazgatóval és a tervező cég képviselőjével. 2020. december 31-én a kormány 1,7 milliárd forintot, 2021-ben pedig további 4,5 milliárdot biztosított a tervezési munkálatokra. 2022-ben megkezdődött a Kvassay-zsilip felújítása, amely kulcsfontosságú a térség vízpótlása szempontjából. Bár 2023-ban elkészültek a tervek, az Európai Unió végül nem támogatta a projektet, a kormány azonban kiemelt beruházássá nyilvánította azt. 2024-ben a térség országgyűlési képviselői közös levelet fogalmaztak meg, amely nyitott fülekre talált – ennek eredményeként 2025-ben elindul a Közép-Homokhátság vízpótlása. A képviselő hangsúlyozta, ahhoz, hogy hosszú távon sikeres és fenntartható lehessen a Homokhátság vízpótlása, szemléletváltás szükséges a lakosság körében is.

Kesik József, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség vezetője a résztvevő lakosok körében felmerülő kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei 30 évvel ezelőtt a vízmegtartás mellett tették le a voksukat, a vízpótlás ügye nem újkeletű. A vízmegtartás mindig is a hazai vízgazdálkodási rendszer része volt, azonban a 2010 utáni időszakban – a klímaváltozás hatására bekövetkezett jelentős átalakulások miatt világossá vált, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülés elengedhetetlen és létfontosságú. A szakember kiemelte, hogy a Közép-Homokhátsági vízpótlás központi eleme a Kvassay-zsilip, bázisa pedig a Duna-völgyi főcsatorna.