Az ünnepség az Öreglaktanya mögött felállított kopjafánál vette kezdetét, ahol Hideg István ny. őrnagy köszöntötte a megjelent civil szervezeteket, pártokat, tanintézmények ifjúságát és a város kulturális életének jeles képviselőit. Külön tisztelettel üdvözölte városvezetésünket, a Magyar Honvédség Hadkiegészítési Központi Nyilvántartó Parancsnokság képviseletében megjelent Gáldonyi Sándor századost, a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki ezred képviseletében megjelent Palatinus András alezredest és id. Csányi Józsefet, aki részese volt annak a katonai haderőnek, mely 1943-ban tragikus veszteséget szenvedett.
- Városunkban talán egyedüli azon egykori katonák közül, akik az öreglaktanyából kiindulva járták meg a poklok-poklát és itt köszönthetjük erőben-egészségben – mondta az őrnagy.

Az ünnepség nyitányaként Szikora István nyugállományú őrnagy, a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület egykori elnökének tolmácsolásában hallgathattuk meg Albert Ferenc: A Doni harcmezőn című versét.

Ezt követően Mészáros Márta a Kiskun Múzeum igazgatója osztotta meg gondolatait a megjelentekkel:
- Emlékezni nem tudunk, hiszen mi nem éltük át. Egy katona van közöttünk itt most, aki kint járt a II. világháború harcterein. De mi, akik itt vagyunk, csak megemlékezni tudunk, hiszen nem éltük át ezeket a szörnyűségeket. 77 év nagy idő. Több mint egy emberöltő. Három generáció nőtt fel azóta. Hogy mit tudunk erről a történelmi eseményről, az nagy kérdés. Akik megjárták a frontot, nem beszéltek. Hosszú-hosszú évekig csöndben voltak és megpróbálták elfelejteni, eltemetni mindazt, amit átéltek, amibe a sorsuk belevitte. Ez a nap 2002 óta lett igazából Félegyházának II. világháború hőseire, halottaira való megemlékezésének napja. 2002 óta van egy emléktábla itt az Öreglaktanya homlokzatán, amelyet Héjjas István és Deli József, valamint a Petőfi Sándor Nyugállományúak Klubja kezdeményezett. 1943. január 12 a mi történelmünkben gyásznap. A poklok-pokla. Itt fordult meg igazán a háború és lettünk vesztesek.
1942. áprilisában indultak el az első vagonok 2000 km-re Kiskunfélegyházától. Kétezer kilométer hatalmas távolság. Nem a honunkat védtük, nem a hazánkat, az értékeinket óvtuk, hanem egy teljesen más ország értékeit próbálták az akkor harcoló katonák elvenni. A kiérkező katonák júniusban elkezdték a harcot. Hogy mennyire volt reménytelen, azt csak utólag tudjuk. Nyári felszereléssel, kevés fegyverrel harcoltak a gyors győzelem reményében. Ez a remény gyorsan elveszett. A háttér utánpótlás nem érkezett meg. Eljött a szeptember, majd beköszöntött a didergő tél. Januárban a szovjet hadsereg teljes támadást rendelt el. Nehéz elképzelni most, ezen a verőfényes napon, hogy milyen lehetett 77 évvel ezelőtt ott, a mínusz 35-40 fokban nyári felszereltségben állni és várni a halált. A hadszíntéren közel 200 ezer magyar katona – köztük 411 félegyházi – vesztette életét, sebesült meg, vagy esett fogságba… - mondta emlékező beszédében Mészáros Márta.

- A háborúnak azonban sokkal több áldozata volt. Hiszen akik itthon maradtak, azok is áldozatok lettek. Hiszen nem tudták az életüket ugyanúgy, ugyanott folytatni - tette hozzá.

- Megemlékezünk a dicső napokról, a jeles emberekről és a tragédiáról, a gyászról. Minden megemlékezés jó példa nekünk, hogy hálát adjuk és köszöntet mondjunk azoknak, akik ezeket a történelmi nagy tetteket – még ha áldozatokká váltak is – végrehajtották, hiszen ennek köszönhetjük mi most békés életünket. Köszönjük meg azt is, hogy nincs háború és ne legyen háború – zárta gondolatait az igazgatónő.

A koszorúzási ünnepségen a doni hősök mellett a kopjafa megálmodójáról és védnökéről – Deli József ezredesről – is megemlékeztek, akit idén január 6-án kísértek utolsó útjára a Felsőtemetőben.

A koszorúzást követően az Öreglaktanya homlokzatánál folytatódott a megemlékezés, majd a Felsőtemetőben a világháborús emlékműnél gyűltek össze a résztvevők, ahol Hajagos Gyula plébános imádkozott a háború hőseinek lelki üdvéért.

Az ünnepség tűzgyújtással és a koszorúk, mécsesek elhelyezésével zárult.

(Képek: Fábián Adrienn - infokiskunfelegyhaza.hu)