Elsősorban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, valamint az építőiparban dolgozók járnának jól, és nem csak a legalacsonyabb jövedelműek.

Összesen 793 ezer munkavállaló bére nőne a versenyszférában, ha a minimálbér tíz százalékkal emelkedne 2017-ben – írja a Magyar Idők kormányzati dokumentumokra hivatkozva. A jelentős béremelés azokat is érintené, akik csak kevéssel keresnek többet a jelenlegi, bruttó 111 ezer forintos összegnél, valamint a bruttó 129 ezer forintos szakmunkás-bérminimumnál. Ha a bruttó minimálbér 122 ezer forintra nőne, a munkavállaló a jelenlegi 74 ezer forint helyett csaknem 82 ezer forintot kapna kézhez.

A szakmunkás-bérminimum bruttó 142 ezer forintra emelkedne, ennek nettó értéke 94 ezer forint felett alakulna. A tíz százalékos béremelés a munkaadóknak majdnem 96 milliárd forinttal több kiadást jelentene évente. A vállalati szféra – összesen 2,4 millió munkavállaló után – nagyjából 5900 milliárd forintot költ idén a fizetésekre és a kötelező járulékokra.

A tíz százalékos béremelés legnagyobb arányban a hagyományosan alacsony bérezésű ágazatok munkavállalóit érintené. A legtöbb dolgozó fizetése a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban emelkedne, mivel ezeken a területeken foglalkoztatják a legtöbb minimálbért vagy kevéssel afelett kereső dolgozót. A lap birtokába került dokumentum több béremelési forgatókönyvet említ.

Ki fizesse a béremelést?

A béremelést a szakszervezetek szerint a cégeknek kellene fedezniük, elsősorban a hozzáadott érték növekedéséből adódó többletből. Erre a statisztikák szerint meg is lenne a forrásuk, hiszen a mezőgazdaságban 148,5 százalékkal, az építőiparban 121,6 százalékkal, a kereskedelemben pedig 112,9 százalékkal nőtt a hozzáadott érték négy év alatt.

Ezen belül ugyanakkor a bérarány jelentősen elmarad a nyugati országoktól, az építőiparban mindössze 35,9 százalék jut a bérekre, miközben Németországban 51,3 százalék, Ausztriában pedig 49,4 százalék. A munkaadók még nem közölték a jövő évi bérajánlatukat, mivel nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges adatok. A lapnál úgy tudják, hogy a bértárgyalások jövő szerdán folytatódnak. A bérek gyorsuló emelkedésének másik záloga a járulékcsökkentés lenne. Még szeptemberben merült fel, hogy a munkaadók olyanformán kapnának járulékcsökkentést, hogy ha bért emelnek, annak mértéke már köztehermentes lehetne. A tervek szerint hamarosan az Országgyűlés elé kerül a jövő évi adócsomag, amelyben már benne lesz a közterhek csökkentésének pontos mértéke.

Mennyi az annyi?

A szakértők úgy látják, akár öt százalékos munkaadói járulékcsökkentés is nagyot lendítene a béreken, amennyiben a cégek az elengedett közterhet a dolgozóikra költik. Ha pedig emelkednének a bérek, az magasabb személyi jövedelemadó-bevételt eredményezne a költségvetésnek. A lendületesebben bővülő fogyasztás miatt vélhetően az áfabevétel is magasabb lenne, így a számítások szerint a járulékcsökkentéssel járó 600 milliárd forintos kiesés jelentős része visszafolyna az államkasszába.