A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozókkal folytatott „fegyverkezési versenyről” és magyar kutatók ígéretes eredményeiről tartott előadást a 2015-ös Magyar Tudomány Ünnepén Pál Csaba Bolyai-díjas biológus.

A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel‟, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. „Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le' – mondja Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni' a géneket. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra.

Pál Csaba kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. Kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat.

A szegedi kutatócsoport azt is bebizonyította, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka': a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. E felfedezésnek szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.