Növelnék az engedély megszerzéséhez szükséges korhatárt is, és a gyalogosok, kerékpárosok számára is átfogó képzést javasolnak.

A renitens vezetők szabályokat áthágó, agresszív vezetési stílusukkal a balesetek egyik legvalószínűbb okozói. A szakértők szerint a vezetők 10–15 százaléka tartozik ebbe a csoportba – írja tanulmányában a Magyar Közlekedéspoltikai Egyesület.

A dokumentumban úgy fogalmaznak: az ebbe a kategóriába tartozók átlagon felüli járművük, átlag feletti vezetői képességük, társadalmi státuszuk, eleve agresszívabb habitusuk vagy különféle egyéb okok miatt úgy vélekednek, hogy rájuk nem érvényesek a szabályok, vagy legalábbis nem ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többségre.

A feltételeket és a szankciókat is szigorítanák

„Nem tartják be a követési távolságot, a megengedettnél sokkal gyorsabban vezetnek, veszélyes előzéseket hajtanak végre, provokálják a többi sofőrt, amivel nem csupán a szabályokat írják felül önkényesen, hanem saját vélt felsőbbrendűségüket is fitogtatják látványosan a többi vezető előtt (villognak, dudálnak, mutogatnak, igyekeznek „letolni” az útról az előttük lévőt). Ezen réteg visszaszorítására egy lehetséges módszer a szankció alkalmazása (pénzbírság, büntetőpontok, jogosítványmegvonás stb.), vagy esetleg a szankció további szigorítása” – olvasható a tanulmányban.

A szervezet ugyanakkor arról is értekezik, hogy nem csak ez oka annak, hogy balesetek történnek. Szerintük ugyanis rengeteg olyan ember kap ma jogosítványt, aki alkalmatlan arra, hogy megfelelő mértékben eleget tegyen a közlekedéskultúra szabályainak.

A rutintalan vezetők is veszélyesek

A tanulmány szerint az alkalmatlan vezetők tétovák, rossz a reakciókészségük, nem kellően rutinosak, nem eléggé találékonyak, nem rendelkeznek megfelelő ismerettel sem arról a településről, ahol közlekednek, sem a járműről, amit használnak, és nincsenek tisztában a közlekedési szokásokkal. Hozzáteszik: ezek a sofőrök legalább annyira nincsenek tekintettel a többi vezetőre, mint a renitensek kategóriájába tartozók.

Az egyesület úgy véli, ma Magyarországon a jogosítvány megszerzésének nagyon alacsony kritériumai vannak, éppen ezért szigorítanák a feltételeket, ezáltal vissza lehetne szorítani a baleseteket és színvonalasabb közlekedéskultúrát lehetne megteremteni.

A Közlekedéspszichológiai alapvetések című helyzetelemzésben azt is olvasható, hogy a szervezet szerint a szigorítás egyben környezettudatosságot is jelentene.

A tanulmányban úgy vélik, a jogosítvány megszerzésének procedúrája egy iparággá vált, amelyből autógyárak, autószalonok, autószerelők, KRESZ-oktatók, vizsgáztatók és cégek profitálnak. Azt, hogy mi az oka a rossz közlekedési kultúrának, több tényezőre vezetik vissza.

Egyik példaként a településvezetést említik, amely szerintük sok hibát vét közlekedéspolitikájában, például a csúcsforgalomban végzett útfelújításokkal, hosszú útfelújítási munkákkal, de szerintük a rendfenntartó szervek is sokszor azt a benyomást keltik az utazókban, hogy nem is saját biztonságuk érdekében intézkednek, hanem inkább azzal a céllal, hogy súlyos pénzbírsággal terheljék őket.

„A túlzott ellenőrzés ugyanúgy vezethet balesetekhez, mint a szankciók nélküli közlekedés. A megfeleléskényszer hibákhoz vezet” – írják. Problémásnak tartják azt is, hogy az emberek a környezetüktől és embertársaiktól jól elszigetelt, egyre nagyobb sebességre képes autókban közlekednek. Szerintük az, hogy a vezetők tulajdonképpen idegenek egymás számára, ezáltal úgy is kezelik egymást, és könnyebben hibáztatják is a másik vezetőt.

Negatív érzelmek az utakon

„Egy olyan létezőre, amivel kapcsolatban nem rendelkezünk semmilyen ismerettel, könnyen rávetíthetjük azokat a negatív érzelmeket és gondolatokat, amelyekkel akár vezetés, akár a mindennapi tevékenységünk során telítődtünk. Azonosulás, szeretet és elfogadás nélkül, valódi közösségi rátekintés nélkül a vezetés minősége akkor sem változna, ha mindenki betartaná a szabályokat. A közlekedést csak akkor lehetne harmonikusabbá tenni, ha a járművezetők a vezetést nem csupán privát ügyükként kezelnék, és nem egy magányosan cikázó atomként képzelnék el magukat a közlekedés hatalmas hálózatában, hanem ha a közlekedésre egy közös ügyként tekintenének, amelyben a másikra való figyelmen van a hangsúly, és ahol a cél, hogy segítsük egymást” – írták a szakértők.

A szervezet szerint a mai hazai vezetésoktatás nagy hiányossággal küzd, a leendő vezetők csupán sablonszerű oktatást kapnak, amik nem készítik fel megfelelően az egyént arra, hogy magabiztosan, otthonosan közlekedjen és reagáljon bármilyen közlekedési helyzetre, esetleg vészhelyzetre.

„Nem biztos például, hogy egy vidéken jogosítványt szerző ember képes helytállni a fővárosi közlekedésben vagy az autópályákon, esetleg a külföldi utak során vagy kedvezőtlen és szokatlan időjárási viszonyok között. Az sem biztos, hogy valaki a megszokott autótípustól eltérő jármű vezetésére is alkalmas, és sokszor megfigyelhető az a probléma, hogy az automataváltós autókat vezető emberek sokszor elszoknak a manuális váltóval felszerelt járművek megfelelő használatától. Valódi kihívásokkal csak a jogosítvány megszerzését követően találkozik a vezetők zöme, ami sokszor balesetbe torkollik. Ezekkel kapcsolatban további vizsgálatokat kellene végezni és megoldási javaslatokat kidolgozni. Ezen szempontokat ugyanis nem szabadna figyelmen kívül hagyni az engedély megadása során” – írják.

Az egyesület szerint fontos lenne továbbfejleszteni az oktatás és a vizsgáztatás formáját.

Oktatnák a gyalogosokat is

Mindezeken túl pedig úgy vélik, átfogóbb képzést kellene nyújtani a gyalogosoknak, a kerékpárvezetőknek is, és bárkinek, akik a közlekedés bármilyen formájával élnek, hiszen sokszor az figyelhető meg az utakon, hogy az emberek nem tudják, hogyan cselekedjenek bizonyos helyzetekben, ami a forgalom akadályozásához vezethet.

Meglátásuk szerint sok dugó elkerülhető lenne például, ha az emberek csak kicsivel éberebbek, felkészültebbek a szabályokat illetően és biztosabbak az úti céljukkal és annak elérésének módjával kapcsolatban. Nemcsak a szabályok ismerete és betartása lenne fontos, hanem az is, hogy adott helyzetben miképp találja fel magát az ember – húzzák alá.

Növelnék a korhatárt

Kiemelik azt is, hogy – mivel statisztikák szerint a fiatalok négyszer annyi balesetet okoznak, mint az idősebbek – a jogosítvány korhatárának növelése lenne az egyik lehetséges szigorítási irány. Úgy vélték: emellett alaposabb, hosszabb, átfogóbb és személyre szabottabb képzésre lenne szükség.

Idén már történt egy szigorítás

Idén január közepétől már életbe lépett egy szigorítás a jogosítványszerzéssel kapcsolatban. Nehezebben kaphatnak vezetői engedélyt ugyanis a krónikus betegek, és többségüknek nem lesz elég a háziorvostól vagy az üzemorvostól kérni a papírt – írta meg a Népszava.

Például a cukor- és szív-, valamint az idegrendszeri problémákkal kezeltek betegeknek, illetve a folyamatosan gyógyszert szedőknek friss szakorvosi véleményt, labor- és egyéb diagnosztikai leleteket is be kell szerezniük, bizonyos betegségekben szenvedők pedig egyáltalán nem kaphatják meg a jogosítványt: a súlyos szívritmuszavarban szenvedők biztosan nem ülhetnek volán mögé.

Nem kaphatnak jogosítványt, illetve az egészségügyi alkalmasságuk nem hosszabbítható meg akkor sem, amennyiben beültetett defibrillátorral vagy szívműködést segítő eszközzel rendelkeznek.