A Fidesz-KDNP áprilisi országjárásának részeként pénteken Kiskunfélegyházára látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, aki Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke meghívására pódiumbeszélgetésen vett részt a Móra Ferenc Művelődési Központ színháztermében.

A résztvevőkhöz elsőként Csányi József, Kiskunfélegyháza város polgármestere szólt. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy fontos megértenünk azokat a folyamatokat, amelyek a körülöttünk lévő világban zajlanak. Ennek céljából érkezett Kiskunfélegyházára a magyar kormány egyik legfelkészültebb tagja, hogy tájékoztatást nyújtson hazánk nemzetközi helyzetéről.

A külügyminiszter beszélgetőpartnere Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője volt. A beszélgetés elején megemlékeztek Ferenc pápáról, aki bátran és határozottan állt ki a béke mellett, csakúgy, mint a magyar kormány. A miniszter kiemelte: pápasága idején a Vatikán és Ferenc pápa rendületlenül törekedett a nemzetek közötti párbeszéd életben tartására, felismerve, hogy ez a béke megvalósításának egyik legfőbb záloga.

Lezsák Sándornak a magyar hadiipar fejlesztésére irányuló kérdésére válaszolva a külügyminiszter hangsúlyozta: a világ jövője szempontjából nem mindegy, mi történik az orosz–ukrán háborúban. „Immár három éve élünk egy fegyveres konfliktus közvetlen szomszédságában. Három éve tapasztaljuk, milyen drámai hatása van egy háborúnak. Magyarországon majdnem másfél millió menekültet engedtünk be, szembesültünk a háború gazdasági hatásaival, az inflációval és az energiaárakkal. Ezek nem egy elhibázott gazdaságpolitika, hanem a háború és az arra adott elhibázott európai válasz következményei voltak.”

Az orosz–ukrán háború kapcsán a miniszter biztatónak nevezte, hogy immár nemcsak Magyarország és a Vatikán, hanem a világ vezető nagyhatalmának elnöke is békepárti álláspontot képvisel. Ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy európai politikai vezetők egy része megpróbálja aláaknázni a békéhez vezető utat. „Ha ennek a háborúnak vége lesz, azoknak, akik ebbe a háborúba belevitték Európát, szembe kell nézniük a felelősség kérdésével.”

Szijjártó Péter kifejtette: azért ruházott be Magyarország a hadiiparba, hogy ne legyen kiszolgáltatva más országoknak, amikor saját védelméről van szó. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint Oroszország általános biztonsági fenyegetést jelentene Európára nézve. Az európai hadiipar fejlesztése – mint mondta – nem az orosz-ukrán háború egyenes következménye. „Az európai hadiipar fejlesztése a jövő európai biztonságáról szól. Európának meg kell tudnia védenie önmagát, de mindenekelőtt mi békét akarunk. Hosszú távon Európa biztonságát Oroszországgal való szembenállásra alapozni nem lehet.” Hozzátette: Magyarország támogatja az európai hadiipar és védelmi képességek fejlesztését, és itthon is zajlanak ilyen irányú beruházások. Ennek része a Kiskunfélegyházán felépült fegyvergyár is. Ugyanakkor a békéhez vezető út az, ha fenntartjuk a kommunikációs csatornákat, ésszerűen gondolkodunk a jövőről, és az európai biztonsági rendszerbe minden európai szereplőt bevonunk.

Lezsák Sándor a térséget érintő madárinfluenza járvány hatásairól is kérdezte a minisztert. Szijjártó Péter így fogalmazott: „A veszélyek korában élünk. Ez sajnos bebizonyosodott az elmúlt időszakban. Amióta kormányzunk, azóta globális válsághelyzetek közepette kellett navigálnunk Magyarország hajóját, hogy az ne süllyedjen el, és ne csak túléljen, hanem egyre erősebb is legyen. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek nagy bajaiból mindig megerősödve kerültünk ki és reméljük, hogy ez most is így lesz”. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy sikerült több országgal olyan megállapodásokat kötni, amelyek garantálják az export folytatását azokból a térségekből, amelyeket nem érint a betegség.

Lezsák Sándor a keleti nyitás politikájáról is kérdezte a minisztert. Ahogy a képviselő mondta, a lakiteleki Hungarikum Liget az elmúlt évtizedekben fontos szerepet játszott különböző csatornákon a Kaukázus és Közép-Ázsia térségének, valamint a rokon tudatú népekkel való kapcsolatok ápolásában. Szijjártó Péter szerint Magyarország a keleti nyitás kérdésében is úttörőnek számít, hiszen régóta jó kapcsolatot ápol ezen országokkal. A térség jelentősége – a geopolitikai és világgazdasági változások nyomán – mára rendkívüli mértékben megnőtt. Magyarország számára pedig komoly versenyelőnyt jelent az a pozitív kapcsolat, amelyet ezen országokkal évek óta fenntart: energiabeszerzések, kereskedelmi lehetőségek, beruházások ösztönzése és munkahelyteremtés szempontjából – ahogy fogalmazott – „az első helyről indulunk”.

Lezsák Sándor, aki maga is egyik kezdeményezője volt a hungarikum törvénynek, a külügyminiszter hungarikumokkal való kapcsolatáról érdeklődött. Szijjártó Péter külügyminiszterként rengeteg ajándékcsomagot ad át az ország nevében. Miniszterként megreformálta a Külügyminisztérium protokoll csomagját, és a teáskészletet Puskás relikviákra cserélte, mivel véleménye szerint ezekkel közelebb kerülhet hazánk az emberek szívéhez.

A miniszter végül élesen elítélte, hogy Brüsszelből máig meg akarják mondani, hogy a magyarok hogyan éljenek. „Azt akarják, hogy mi legyünk részesei a szomszédságban zajló háborúnak. Mi ezt nem akarjuk. Brüsszelben azt akarják, hogy engedjük be a bevándorlókat, és mindaddig, amíg ezt nem tesszük, addig naponta egymillió eurót kell fizetnünk. De mi nem akarjuk beengedni a bevándorlókat, s azt gondolom, nincs az a pénz, amiért el szabadna árulni a saját jövőnket, a saját identitásunkat” – mondta.

Fotó: Ujvári Sándor

Közleményt kiadta:
Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum
Bács-Kiskun 4. vk. választókerületi iroda