November világszerte a tüdőrák hónapja, az orvosok mindenkit arra intenek: ne vállaljanak felesleges kockázatot, és hagyjanak fel a dohányzással.

Hazánkban az összes haláleset negyede rákos megbetegedés következménye, ezen belül is minden negyedik eset tüdőrák – olvasható a nemzetközi tüdőrák hónap hivatalos sajtóanyagában.

A kór azért is olyan veszélyes, mert – mint általában a daganatos betegségek – hosszú ideig nem okoz különösebb tüneteket.

Amikor viszont már jól érzékelhető jelei vannak, általában nagy a baj.

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni: akit tartós köhögés, ziháló légzés, légszomj, vagy éppen elhúzódó tüdőgyulladás gyötör, azonnal forduljon orvoshoz.

A tüdőrákra is igaz, hogy minél előbb diagnosztizálják, a beteg életkilátásai annál jobbak, annál több az esélye a túlélésre.

A kórra jellemző, hogy kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.

Érdekes emellett, hogy a tüdőrák valójában gyűjtőnév, nem egyetlen betegséget takar.

A köznyelv nem különbözteti meg a tüdőrák több mint húsz létező fajtáját – áll a sajtóanyagban.

Pedig az egyes típusok között lényeges különbség lehet a kialakulásukban, szerkezetükben, agresszivitásukban, de abban is, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek miként hatnak rájuk.

Két alaptípus létezik: a kissejtes tüdőrák, amely az összes megbetegedés 20 százaléka, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely a fennmaradó 80 százalékot jelenti.

A tüdőrák az esetek többségében megelőzhető lenne, hiszen 90-95 százalékban a dohányzás következményeként alakul ki, legyen szó akár cigarettáról, pipáról, vízipipáról, sodort cigarettáról.

Az esetek kis részéért a radon gáz a felelős, amely urántartalmú talajból kerül a levegőbe.

Minél fiatalabban kezdi valaki a dohányzást, minél erősebb dohányos az illető, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának.