Mint elmondta: egy „derűlátó, optimista, vagány” nemzedék válik épp felnőtté. Az SOS Gyermekfalvak felkérésére készült kutatás azonban nem fest ilyen derűs képet, sőt, az MTA adatai is inkább egy másik kutatást igazolnak. A gyerekek fele ugyanis szorong, az életükkel elégedetlen fiatalok aránya sokkal magasabb, mint a környező országokban. Még mindig sokan készülnek külföldre, és aggódnak a jövőjükért. A saját lakás és a 200 ezernél nagyobb fizetés is inkább csak álom a magyar fiatalok számára.

Ellenkező vélemények

Február 13-án hozták nyilvánosságra a Magyar Ifjúság Kutatás 2016. évi eredményeit. Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián elmondta: a kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, tavaly nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

Az adatokról – az MTI szerint – nem mondott a miniszter ennél konkrétabbat, ám Székely Levente, a másik, az SOS Gyermekfalvak megrendelésére készült felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója igen. Szerinte az MTA adatai sem éppen a miniszter derűlátását, inkább a másik kutatást igazolják.

Önértékelés, Önkép

A gyerekek fele ugyanis saját bevallása szerint szorong valami miatt (56,6 százalék), és nem bízik magában (41,3 százalék), a középiskolások harmada pedig úgy gondolja, hogy szülei nem elégedettek vele. Ez az SOS Gyermekfalvak kutatásából derül ki, amelyben 1000 középiskolás fiatal szerepelt az ország minden részéből.

A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb. Minden második magát szegénynek valló gyereknek, és minden harmadik gyereknek, akinek elváltak a szülei vannak ilyen problémái.

Ha nemzetközi viszonylatban vizsgáljuk, az derül ki, hogy az életükkel elégedetlenek aránya Magyarországon háromszor nagyobb, mint mondjuk Lengyelországban vagy Bulgáriában, ráadásul ötször magasabb, mint Ausztriában – derül ki a Millenial Dialogue kutatásából. Ennek keretében 12 országban vizsgálták az úgynevezett Y-generáció jövőképét és politikai értékrendjét.

Ahogy nő a magyar fiatalok életkora, úgy nő az élettel való elégedetlenségük is, a 24. életév betöltése különösen nagy fordulópont ebből a szempontból.

Külföld

Sem Novák Katalin, az Emmi államtitkára, sem főnöke, Balog Zoltán nem tért ki a kivándorlás mértékére az MTI beszámolója szerint, pedig a felmérés ennek a feltárására is törekedett.

Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a gyerekek tizede külföldön képzeli el a felnőtt életét, míg az MTA kutatása szerint a fiatal korosztály harmada fontolgatja, hogy az országhatáron kívül keres iskolát vagy munkát. Ráadásul egyre többen vannak azok, akik ott is szülik meg a gyerekeiket. A külföldre menni tervezők egyébként 69 százalékban a jobb megélhetésért vándorolna ki.

Félelem a jövőtől

Nem csoda, hiszen a magyar fiatalok 69,5 százaléka aggódik a jövőéért. A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, míg a szegények között ez az arány 81 százalék, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 százaléka aggódik.

A jövő szempontjából egyébként a fiatalok a jó munkahelyet (74,7 százalék), a párkapcsolatot/házasságot (60,8 százalék) és a boldog életet (40,3 százalék) értékelték a legfontosabbnak.

Munka, fizetés

Balogh Zoltán büszkén fejtette ki, hogy jelentősen csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya, ami szerinte még a tagállamokkal összehasonlítva is jó eredménynek számít. Ebben igazat kell adnunk a miniszternek, ugyanakkor a jóléti mutatók zömében a visegrádi országok mindenben megelőznek bennünket, úgy mint a szegénységi mutatók, az egészségügyi adatok vagy az oktatási rendszer teljesítménye.

Hiába könnyebb állást találni, az elszegényedéstől való félelem még mindig nagy, csak most már inkább a dolgozói szegénység aggasztja a fiatalokat, ami lényegében azt jelenti, hogy hiába dolgoznak, a fizetésükből nem tudnak kijönni.

Jól érzékelteti ezt, hogy a fiatalok több mint felének fejében meg sem fordul, hogy havi nettó 200 ezer forintnál többet kereshetne. Nettó személyes jövedelmét a fiatalok 44 százaléka nem tudja (de gyanítható, hogy inkább nem akarja) megmondani, aki viszont igen, azok közül a legnagyobb csoport, 9 százalék havi 90-120 ezer forintot kap.

Saját lakás

A HVG összeállított egy grafikont, amelyen megmutatják, hogy a budapesti lakásárak hogyan alakulnak az átlagkeresetekhez képest. Az ábra mutatja, hogy a 2008-as válság után még némileg javult a lakásvásárlásban bízók helyzete, az elmúlt három évben azonban teljesen kilátástalanná vált.

Sokkal tovább kell tehát spórolnia annak, aki egy fővárosi ingatlant szeretne venni, annak ellenéri is, hogy emelkedtek a keresetek.

Család, gyerekek

Balog Zoltán szerint „derűlátó, optimista, vagány” a magyar fiatalság, szerinte egyre többen tartják Magyarországot jó helynek, kevésbé jelent gondot a munkavállalás, és „magas a gyerekvállalási kedv”, ami a kutatás szerint 20 éve nem volt ilyen magas.

A Kutatópont kutatási igazgatója, Székely Levente ugyanakkor nem volt ennyire optimista. Mint elmondta, a gyerekvállalási kedvet az anyagi helyzet befolyásolja elsősorban, a fiatalok majdnem felének gondot okoznak az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés. Hiába 1,7 tehát az átlagos kívánt gyerekszám, ha igaz is, hogy az elmúlt 20 év legjobb eredménye lehet, az anyagiak miatt kérdéses, hogy ebből a számból mennyi lesz a valóban megszületettek száma.

Hiába akarja tehát Balog Zoltán elhitetni, hogy Magyarország a fiatalok Kánaánja, ez a fajta ígéret földje még nem ígér annyit, hogy tartósan itt tartsa az országból kifelé áramló fiatalságot, akik nemcsak megélni, hanem jól élni is szeretnének.