A Westminster-terembe, az épület legrégebbi, XI. században épült csarnokába vezető átjárót 1661-ben II. Károly király koronázási ünnepségére építették, hogy a vendégek ezen keresztül jussanak be az ünnepségre, és a mennyezetten még most is jól látható a 17. századi fagerendázat.

Az átjárót később miniszterelnökök és politikusok használhatták mint alsóházi főbejáratot, majd 1807-ben befalazták. 1950-ben fedezték fel újra a második világháborús bombázások okozta károk helyreállításakor, majd ismét lezárták, és feledésbe merült. A faajtóról, amely a bejáratot rejtette, úgy vélték, hogy egy elektromos szekrény része - mondta Liz Hallam Smith történész, az épület felújításáért felelős konzultáns.

A brit Munkáspárt által korábban irodáknak használt épületrészben lévő faborítású folyósón lévő ajtón ugyanis csak egy kicsiny kulcslyuk volt, hozzáillő kulcs nélkül.

Amikor 2018-ban megkezdődtek az épület felújításának munkálatai, a történészek jobban megvizsgálták a faborítást, és megtalálták a faajtót.

"Csináltattunk hozzá kulcsot, és az ajtó feltárult ehhez a titkos folyosóhoz" - emlékezett vissza Liz Hallam Smith.