Míg összességében a legtöbb OECD-tagországban, így Magyarországon is csökkent az alkoholfogyasztás az utóbbi két évtizedben, a veszélyesnek számító ivás gyakoribb lett. A kedden (május 13-án) közzétett jelentés szerint Magyarország továbbra is élen jár mind az alkoholizálás, mint az alkohol miatti halálozást tekintve. Főképp a fiatalok és a nők isznak egyre többet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban évente – a legális forgalomba kerülő alkoholmennyiség alapján – átlag 9.1 liter tiszta szesz jut mindenkire, aki elmúlt 15 éves. A frissen kiadott jelentés szerint ebben a rangsorban Magyarország a 7. helyen áll az OECD 34 országa között a maga 11.4 literjével, sőt, az alkoholfogyasztás még kb. 17 százalékkal még csökkent is az elmúlt 20 évben. Csakhogy ehhez a mennyiséghez hozzájön még 2 liter a házi főzésből és az illegális fogyasztásból – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése –, és a 13.4 liter tiszta szesszel, ahogy az alábbi térképen is látszik, Magyarország máris az élre kerül Európában.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a jelentést most közölte az OECD, a felhasznált adatok nem a legfrissebbek. A szervezet ugyanis elsősorban a WHO 2010-es és 2011-es, másrészt az európai diákok alkohol- és drogfogyasztási szokásait vizsgáló ESPAD 2011-es adatait veszi alapul, míg a magyar KSH utoljára 2009-ben végzett részletes felmérést .

A GAZDAG NŐK TÖBBET ISZNAK
Miközben a sztereotípiák arról szólnak, hogy a szegényebbek, illetve a kevésbé iskolázottak előbb kezdenek és többet fognak inni, addig az OECD jelentése szerint a felmérések egészen mást mutatnak: mind a nők, mind a férfiak között többen nyúlnak a pohárhoz, ha nagyobb a jövedelmük és több iskolát végeztek.

Ennek ellenére az egészségügyi és társadalmi szempontból veszélyesnek tartott alkoholizálást vizsgálva a férfiaknál fordul a kocka: alacsonyabb társadalmi státuszúaknál valószínűbb, hogy sokat és/vagy gyakran fognak inni, a nők közül azonban a gazdagabbak és a tanultabbak azok, akiknél gyakoribb a „kockázatos” ivás.

Az OECD szerint Magyarországra nem túlságosan jellemző az úgynevezett binge-drinking, vagy HED (heavy episodic drinking), vagyis az, amikor valaki szándékosan leissza magát, illetve egyhuzamban 4-6 italt is iszik. A jelenséget rohamivásnak is nevezik. A WHO adatai szerint a nem absztinensek egyharmada egy hónapon belül legalább egyszer lerészegedett, pontosabban megivott legalább 60 gramm tiszta alkoholnak megfelelő szeszt. Itt is igaz, hogy míg a férfiaknál inkább az alacsonyabb társadalmi státuszban lévőkre jellemző, hogy a sárga földig leisszák magukat, addig a nőknél pont fordítva van.

A jelentés alapján összességében is kimondható, hogy mind Magyarországon, mind a többi OECD-tagállamban egyre több alkoholt fogyasztanak a nők, valamint a fiatalkorúak is.

A VÁSÁRLÁSI TILALOM NEM SOKAT ÉR A KÖZÉPISKOLÁSOKNÁL
A 2011-es ESPAD-jelentés szerint 8-9-10. évfolyamos magyar fiatalok egy hetede (13.5%) legalább havi hat alkalommal fogyaszt valamilyen szeszes italt, és minden ötödik (20,8%) legalább havonta lerészegedik. A 17-18 éves kamaszok 92 százaléka ivott már alkoholt, a fiúk 64, a lányok 41 százaléka pedig legalább kétszer volt már részeg.

MAGYARORSZÁG MÁJZSUGORBAN IS JOBBAN TELJESÍT
2005-ben mind a férfiak, mind a nők között Magyarországon haltak meg legtöbben alkoholos májbetegség miatt Európában. Az alkoholisták számát egyébként hagyományosan az alkoholos májzsugorban elhunytak számának alapján becsüli a KSH. A 2013-as becslés szerint ez 390 ezer ember, ami egynegyede a szakemberek által becsült 1.5-2 millió problémás ivónak.

Az ország teljes alkoholfogyashtásának 90 százalékát a legtöbbet ivó 20 százalék mondhatja magáénak. A jelentés szerint négyötödük esetében csökkenne a túlzott mértékű alkoholfogyasztásból eredő elhalálozás kockázata, ha heti egy egységgel – egy kis pohár borral – kevesebbet fogyasztatnának.

ÍGY ISZIK A VILÁG
A csupán a legális forgalomból származó adatok alapján Észtországban, Ausztriában és Franciaországban isznak a legtöbbet. Számos dél- és közép-európai országban, ahol korábban nagyon magas volt az alkoholfogyasztás, csökkent, míg több észak- és közép-európai országban – például Észtország, Norvégia és Lengyelország – nőtt.

Az elmúlt húsz évben Kanadában, Németországban és Olaszországban is gyakoribbá váltak a rendszeres nagy ivászatok – ez heti egyszeri alkalommal öt, vagy több szeszes ital gyors egymásutánban való elfogyasztását jelenti – a fiatal felnőttek körében, míg Franciaországban a férfiak, Új-Zélandon a nők körében vált népszerűvé a féktelen ivászat. Az Egyesült Államok esetében egymásnak ellentmondó adatok születtek a fiatalok nagy ivászatairól, Angliában és Írországban pedig csökkent a fiatalok féktelen italozásainak aránya a vizsgált időszakban.