Több mint 20 magyar nevezője van az idén Magyarországon zajló Európai Kőfaragó Fesztiválnak. A találkozók történetének két évtizede alatt eddig tizenkét alkalommal jeleskedtek a magyarok Európa legjobb kőfaragó-kőszobrászai között. A 13 ország több mint 100 kőfaragó szakembere május 19. és 21. között Kiskunfélegyházán két kategóriában méri majd össze tudását.

Az Európai Kőfaragó Fesztivál a kihalófélben lévő kézműves szakma népszerűsítését szolgálja. A Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete éppen ezért minden évben lehetőséget biztosít magyar tanulóknak és végzett fiatal kőfaragó-kőszobrászoknak a részvételre, a megmérettetésre, a szakmai élmények és tapasztalatok szerzésére. A találkozókon a szakemberek a látogatók szeme előtt készítik el alkotásaikat, így mutatva meg tudásukat, kreativitásukat és a szakma szépségeit, miközben felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy a mesterség kitanulásával átélhetik az alkotás örömét is.
Csanádi Gabriella, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnöke elmondta: a versenyen a résztvevők két kategóriában indulhatnak: tanuló és segéd, valamint mester kategóriában. Az ipartestület elégedett a magyar nevezők számával, bár úgy érzik, a fiatalok nagy része nem meri megmérettetni tudását.
Mint mondta, a magyar nevezők között lesznek a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Ybl Miklós Építőipari Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának tanulói és a Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakközépiskola diákjai is. A gödi Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium fiataljait pedig kőfaragó szakoktatójuk is elkíséri, aki maga is benevezett a versenyre.
Idén először a 16 európai ország kőfaragó-kőszobrászait összefogó egyesület, az EACD (Európai Épített Örökség Kézműveseinek Szövetsége) „Európai Kézművesipar Mestere” címével rendelkező magyar szakemberekből is verbuválódik egy csapat. Tagjai között ott lesz Kampfl János, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke is, és csapattársaival egy közös alkotáson dolgozik majd.
A magyar nevezők között találjuk Guth Bencét is, aki a kezdetektől rendszeres résztvevője a fesztiváloknak. Az ezredfordulón még tanulóként induló szakember ma már a szakma mesterei között vesz részt a megmérettetésen.
Guth Bence elmondta: 2000-ben a dél-franciaországi Junasban két csapattársával, egy állatokkal díszített pad készítésével a legjobbnak járó díjat nyerte el. Legközelebb a németországi Munzingenben már egyéniben is diadalmaskodhatott, hiszen a zsűri kőbe vésett sárkányfiókáját első helyezéssel jutalmazta.
Később, 2008-ban szintén Németországban, Freiburgban sikerült kivívnia a szakértő zsűri elismerését. Az Országház egy díszítő részletének megformálásáért harmadik helyezést szerzett. Negyedik elismerését az elmúlt évi fesztiválon, az ausztriai Salzburgban vehette át. Mester kategóriában Ördögfióka című munkájáért a zsűri neki ítélte a fődíjat.
A ma már kőfaragó-kőszobrászként dolgozó Guth Bence eddig elért sikereit a látványos, emberi vagy állati alakot ábrázoló művészi alkotásainak tulajdonítja. Rendszeres részvételét pedig a fesztivál hangulatáért, a pályatársakkal való találkozás öröméért tartja fontosnak. A témák kapcsán beszélt arról is, hogy a szecesszió és annak formavilága nagyon közel áll hozzá, de magyar nevezőként, magyarországi helyszínen úgy érzi, a pusztát, a pusztai létformát kellene inkább választania. Annyit még elárult, hogy szakmailag érdekes kihívásnak találja a védett és őshonos racka juh egyedülálló, pödrött szarvát, de még nem döntött.
Mint mondta, korábbi sikereit is úgy érte el, hogy csak a helyszínen véglegesítette témaötletét, így ettől idén sem tér el. Úgy gondolja azonban, a zsűri elismerésének elnyeréséhez bravúros alkotás szükséges, aminek kivitelezésén jól látszik, hogy elkészítéséhez komoly szakmai alázat, nagy gyakorlat és aprólékos részletkidolgozás szükséges. Egy ilyen alkotáshoz az egészen kivételes színű romhányi kő véleménye szerint ideális alapanyag, hiszen egy jól faragható, „engedelmes” kő.
Ladomérszki Tamás szintén nem véglegesítette még versenyötletét, de az már biztos, hogy a pusztán élők mindennapjai, használati tárgyai köré szövi idei, kőbe faragott munkáját. Bízik benne, hogy amint megkapja a romhányi kőtömböt, rögtön maga előtt látja majd a kész alkotást is.
Úgy gondolja, az élmények mellett a tanulás szempontjából is fontos, hogy ott legyen az idei fesztiválon, hiszen mindenképpen hasznos látni mások munkáit, ötleteit, a kő megmunkálásához használt eszközeit, a kőfaragás különféle technikáit. Ezen túl pedig úgy érzi, hogy mivel évről évre egyre kevesebben végeznek ebben a szakmában, annak a kevés elhivatott szakembernek bizonyos szempontból kötelessége is, hogy képviselje hazáját és a kőfargó-kőszobrász szakmát.
Emlékeztetett: tavaly vett részt először az Európai Kőfaragó Fesztiválon. Az ausztriai Salzburgban a budapesti Ybl Miklós középiskola végzőseként romantikus jegyekkel díszített virágtartójával a második legjobbnak járó helyezést szerezte meg. Eredménye azért is említésre méltó, mivel tanulókategóriában magyarként először sikerült ilyen szép teljesítményt elérni.
Ladomérszki Tamás ma már szintén a szakmájában dolgozik. Édesapja révén gyakorlatilag születésétől kezdve nap, mint nap nyomon követhette, hogyan lesz egy darab kőből fokozatosan, lépésről lépésre egy szép alkotás. Mint mondta, bár édesapja több mint negyedévszázada van már ezen a pályán, ennek ellenére nemcsak miatta választotta ezt az utat. Szerinte ugyanis a kézműves szakma szépsége az alkotás örömében rejlik. És ez számít.

A szervezők – a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészek Közhasznú Egyesülete – tanuló és segéd, valamint a mester kategóriában három-három helyezést hirdetnek majd. A Kiskunfélegyházán zajló Európai Kőfaragó Fesztiválra benevezett jelentkezők munkáit egy 5-7 tagú nemzetközi zsűri bírálja majd el. A külföldi szakértők mellett helyi művészek és szakemberek alkotják majd az ítészek csapatát.
Az eddigi évek gyakorlata szerint ezúttal is lesz egy különdíj, amit a közönség soraiból legtöbb szavazatot szerző alkotás készítőjének adnak majd át.
Idén rendhagyó módon az elkészült szobrokat nem árverezik el, hanem azok Kiskunfélegyházán maradnak, hogy a város köztereit és intézményeit díszítsék a jövőben. Az élményeken és emlékeken felül így Kiskunfélegyháza a fesztivál kézzelfogható hagyatékával, a művészeti alkotásokkal is gazdagodik.

Az Európai Kőfaragó Fesztiválról
A Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete az Európai Kőfaragók Fesztiváljáról 1997-ben egy német szaklapból értesült, és a kezdetektől fontosnak tartotta a részvételt.
A találkozókat a németországi Freiburgban működő szakképző iskola koordinálta, majd 2005-ben a résztvevő országok megállapodtak az Európai Kőfaragó Fesztiválok jövőbeni, egységes rendszerben történő megszervezéséről. Rövidesen egységesítették az online-megjelenést is, így ma már minden állam jelentkezői azonos módon nevezhetnek a fesztiválra.
Magyarország 2004-ben kapta meg először a rendezés jogát. Festői környezetben, a fertőrákosi kőfejtőben találkozhattak a résztvevők. A létszám itt haladta meg először a százat.
Norvégia, Anglia, Németország, Franciaország és Ausztria után pedig idén ismét Magyarország kapta meg a lehetőséget a találkozó megszervezésére.
Az Európai Kőfaragó Fesztivál résztvevőinek nagy része Angliából, Ausztriából, Németországból utazik az alföldi városba, de érkeznek Erdélyből, Hollandiából, Lengyelországból, Svájcból, Ciprusról, Kanadából, Jordániából és Kínából is szakemberek. A fesztivál legidősebb jelentkezője egy 68 éves, angol hölgy lesz.
A találkozó versenytémáit évről évre a szervezők határozzák meg, kellően tág teret adva annak értelmezésére. Az idei év témái: a szecesszió és a puszta, a pusztai élet.
Az Európai Kőfaragó Fesztivál új programja, hogy gyakorlott kőfaragó mesterek segítségével bárki vésőt és kalapácsot ragadhat, és miközben megismerkedik a kővel, a megmunkálás szépségeivel és nehézségeivel, próbára teheti kézügyességét, fantáziáját is.