Az Európai Parlament megszavazta ugyanis az óraátállítás eltörlésének támogatását. A tervezet szerint az uniós tagállamok maguk dönthetnek majd arról, hogy melyik időzónát választják, mindenesetre nincs teljes szabadság.

A tagállamoknak egyeztetniük kell a döntésről, hogy ne zavarja meg az egységes piac működését az a nyári vagy a téli időszámítás.

A téli és a nyári időszámítást 1916-ban először a világon az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság egyszerre vezette be, takarékossági célokkal. A bevezetés után 103 évvel most úgy tűnik, hogy az óraátállítás megszűnik.

Az Európai Bizottság 2018 őszén javasolta az Európai Parlamentnek (EP), illetve az Európai Tanácsnak, hogy fontolja meg, a nyári időszámításról rendelkező 2000-ben született irányelv hatályon kívül helyezését, vélhetően ez fog a következőkben megvalósulni. Bár az EP támogatta a javaslatot, az Európai Tanács még a szavazás előtt áll – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Hozzátette: az Európai Bizottság hatástanulmányokat végzett a javaslat előtt, ezek nyomán úgy találta, hogy ma már nem éri meg fenntartani a nyári és a téli időszámítást az Európai Unión belül, hiszen az inkább csak károkat és zavarokat okoz. Egyrészt, nem takarít meg az Európai Unió annyi energiát az óraátállítással, mint korábban, másrészt pedig az emberek bioritmusára is rossz hatással van a nyári időszámítás – folytatta.

Fáradtság, balesetek

A legújabb kutatások alapján elmondható, hogy az emberek és állatok szervezete sokkal nehezebben alkalmazkodik a nyári időszámításhoz. A közlekedésben például jelentős károkat okoz, hiszen ilyenkor sokan nem ébrednek fel időben, ezért a rohanásban inkább autóba ülnek, és a figyelmetlenség miatt baleseteket okozhatnak – magyarázta Tóth Norbert.

Az Európai Parlament tehát ezen okok miatt javasolta a nyári időszámítás eltörlését az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára – húzta alá a nemzetközi jogász. Véleménye szerint ugyanakkor amennyiben valóban eltörlik az óraátállítást, úgy a téli időszámítás marad meg, hiszen eredetileg is az alapértelmezett.

Időzónaváltozás is lehet

Az irányelv lényegében szabályokat jelent, azonban az Európai Parlamentben megszavazott javaslat egy keretrendszert határoz meg, ezen belül van a tagállamoknak mozgástere, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják. Amennyiben nem döntenek egységesen a téli időszámítás mellett a tagállamok, akkor az időzónaváltást is fog jelenteni – magyarázta Tóth. Jelenleg az Európai Unió területén három időzóna van: greenwichi, közép-európai és kelet-európai.

Abban az esetben – folytatta –, ha valamelyik tagállam nem a téli időszámításra vált át, az időzóna változást is jelent, de elvileg ennek kiszámíthatósága miatt nem lehet komolyabb gazdasági következménye.

Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a Földön jelenleg 60 olyan ország van, amely alkalmazza a nyári időszámítást. Azáltal, hogyha ezt az Európai Unióban eltörlik, rögtön megfeleződik ez a szám. Arra számíthatunk tehát, hogyha az Európai Unió területén ezt valóban eltörlik, akkor várhatóan lassan a Föld többi országa is követni fogja ezt a példát – mondta Tóth Norbert.