Hiába a gondos ápolás, a különféle tápoldatok, „vitaminok”, a sok becézgetés, szeretgetés, a kedves szavak, növényeid mégsem úgy ragyognak, ahogy szeretnéd? Persze, a kollégák, ismerősök bombáznak a jobbnál jobb ötletekkel, amelyeket félve próbálsz ki. Ilyen a következő is: tojáshéjat az öntözővízbe…?

Miért is kellene?

Hogy növényeink megfelelő mennyiségű mészhez, kalciumhoz jussanak.

Hogyan alkalmazható?

Az öntözésre szánt vízben csupán el kell morzsolni a tojáshéjat és mehet is az „áztatás”.

Miért lehet felesleges?

Sokan tartják feleslegesnek ezt a lépést, mivel úgy vélik, a csapvízben amúgy is elegendő mennyiségű mész van. Így teljesen felesleges még egy dózis.

Egyesek érzékenyen reagálnak rá

A fenti állítást igazolhatja is akár, hogy bizony akad olyan növény, amely érzékenyen reagál a „magas” dózisú mészre. Például az azálea, vagy más néven rododendron, mely egy igen gazadagon virágzó szobanövényünk, és kifejezetten nem kedveli a túlzásba vitt „meszezést”.

Akkor a tojáshéj továbbra is a szemétben landol?

Szerencsére az újrahasznosítás elhalasztása miatt sem kell aggódnunk. A felesleges héjakat belemorzsolhatod egyes virágok földjébe, aminek szüksége lehet rá. A földnek egyébként is alacsonyabb a mésztartalma, mint a víznek. Ezenkívül aranyos kis kaspónak is felhasználhatod a tojáshéjat.

Kellő körültekintéssel

Ugyan kapható a különböző üzletekben mindenféle szer, melyet a növények öntözővízéhez tehetünk, hogy az megkapja a megfelelő mész, illetve egyéb ásványi anyag mennyiséget. Ám ha óvatosan, lassacskán adagolod, kipróbálhatod a tojáshéjas módszert is.