A pusztító csapások pedig nemcsak a tragédia időszakában vannak hatással az ott élőkre, sokszor évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy-egy terület maga mögött hagyja a következményeket.

Az eddigi legnagyobb görögországi tűzvész hatalmas pusztításért sokan a rendkívül erős szelet és a hőséget hibáztatták. A helyiek a térségben uralkodó állapotokat egy szíriai bombázás pusztításához hasonlították. A tragédia 96 emberéletet követelt a tengerparti Mati varosában.

„A környék teljesen elhagyatottá vált. Még azok sem jönnek vissza, akiknek a háza sértetlen maradt, és nemcsak azért mert nincs áram és víz” – mondta el egy helyi lakos.

Több mint 4300-an jelentkeztek a görög kormány támogatásáért. „Sok mindent hallani a támogatásról. Remélem legalább a harmada teljesül az ígereteknek és újra tudjuk kezdeni az életünket” – nyilazkozta egy háza romjai között kutató férfi.

Égő ház teraszán egy tűzoltó az Athén közelében fekvő Neosz Vucaszban 2018. július 24-én (Fotó: MTI/EPA/Alexandrosz Vlahosz)

A szokatlanul forró nyár Svédországban, Spanyolországban és Portugáliában is pusztító lángokat eredményezett. A spanyol-portugál tűzvész 27 ezer hektárnyi eukaliptusz erdőt tett tönkre, 300-an kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat. Portugáliában az újrakezdéshez szükséges támogatás hiányáról panaszkodnak a károsultak.

„Szállodatulajdonosként elbuktam az teljes szezont. Ennek ellenére a nyár végén be kell fizetnek az adókat, mert az államkincstár nem ad kedvezményt. Nincs segítség, mint más országokban” – panaszkodott egy helyi szállodatulajdonos.

Erdőtűz pusztít a dél-portugáliai Monchique település közelében 2018. augusztus 7-én (Fotó: MTI/EPA/Miguel A. Lopes)

A víz is kegyetlen volt

Míg a világ egyes pontjain a tűz, másutt a víz végzett kegyetlen pusztítást az elmúlt időszakban: Romániában, Pakisztánban, Kínában és az Egyesült Államokban is. Nyugat-Japánban az árvizet földcsuszamlás is kísérte, a katasztrófa 200 áldozatot követelt, 2 millióan hagyták el otthonaikat és több százezren maradtak ivóvíz nélkül.

Eltűnteket keresnek egy utcát elöntő vízben japán katonák az Okajama prefektúrabeli Kurasikiben 2018. július 9-én (Fotó: MTI/EPA/Jiji Press)

Az érintett állampolgárok jövője és talpra állása bizonytalan, bár japán példa van már előttük. Az 1145 áldozatot követelő 2011-es tsunami által sújtott Kamaishinek 7 évre volt szüksége, hogy újraépüljön, bár az áldozatok elvesztését máig sem dolgozták fel a túlélők.

„Sok gyerek elvesztette a szüleit, családtagjait. Tudatosan nem beszéltünk erről sokáig, hogy ne kényszerítsük őket arra, hogy a szörnyű emlékeket újra átéljék” – fogalmazott egy helyi pedagógus.

Extrém hőség és aszály

Az extrém hőség pedig több térségben aszályhoz vezetett. Ausztráliában jelenleg is speciális bizottság dolgozik a szárazság miatt kialakult helyzet megoldásán. De nem maradt következmények nélkül a Brazíliában uralkodó szárazság sem, ahol a helyzetet tovább súlyosbítják az illegális területkezelési beavatkozások is. Az elmúlt tíz évben Dél-Korea nagyságú erdőt irtottak ki a gondatlan földtulajdonosok.

Szakértők szerint az idei nyár tapasztalatai is a klímaváltozás hatásait mutatják. A károk rendbetételére felhasznált forrásokat pedig véleményük szerint szerencsésebb volna a megelőzésbe fektetni.

És még nincs vége

Thaiföldön még mindig mintegy 78 ezer embert érint az augusztus közepén, a Bebinca trópusi vihar és a monszun keltette árvíz, ráadásul újabb heves esőzés várható. A tájékoztatás szerint az augusztus 17-i árvíz több mint 162 ezer embert, mintegy 55 ezer családot érintett az ország 18 tartományának 2318 településén.