Hiába a lakossági szándék, ha a beruházás, korszerűsítés, felújítás túl sokba kerül, kevesen vágnak bele efféle munkálatokba. Ha viszont a kormány adókedvezményekkel, vagy éppen az uniós támogatásokkal ösztönözné az ilyen munkákat, talán több háztartás szigetelne, váltana korszerű nyílászáróra, fektetne napelemekbe.

A családi otthonok energetikai felújítására azonban nem jut pénz: tavaly ősszel közölte Lázár János, nem jár a vissza nem térítendő támogatás a magyaroknak. Akkor a miniszter úgy érvelt, az unió tiltása miatt nem kaphatunk pénzt ilyen célra. Később kiderült, ez nem teljesen igaz – Lázár állítását cáfolta az unió. Igenis oda lehet adni a pénzt – csaknem 90 milliárd forintról lenne szó – közvetlenül is a lakosságnak energiahatékonysági beruházásokra.

Múlt héten Jávor Benedek Európa parlamenti képviselő jelentette: egy birtokába került kormányzati rendelet szerint az ok, amiért nem igényelhette a lakosság ezt a pénzt, igencsak banális.

A kormány ebben a dokumentumban ugyanis a hazai intézményrendszer elégtelenségére hivatkozva vonja meg a pénzeket. Vagyis nem az EU, nem is a lakossági szándék áll hárommillió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújításának útjában, hanem az, hogy az elmúlt években nem tudtak olyan intézményrendszert felállítani, amely megbízhatóan tudná elosztani és fogadni az uniós pénzeket, amelyek erre a célra érkeznek. A kormány szerint a rendszer rendkívül bonyolult és rugalmatlan. Az Energiaklub szerint valójában nem olyan bonyolult a rendszer, hiszen Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában már léteznek ilyen programok.