A népszerű városokban élők panaszai is egyre hangosabbak.

Először a Baleár-szigeteken korlátozták drasztikusan a turisztikai célú lakáskiadást. Hol, milyen módszerekkel igyekeznek szabályozni a tömegturizmust? Van-e olyan megoldás, ami jó a lakosságnak és a vendégnek egyaránt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Kossuth Rádió Közelről című műsora pénteken.

Az elmúlt években Európa legforgalmasabb turisztikai célpontjain egymás után léptek életbe – a néha meglepő – korlátozások. Palmán, Mallorca fővárosában betiltották a turisztikai célú lakáskiadást a helyi lakosok panaszai miatt. Ezzel a döntéssel Palma lett az első spanyol város, ahol ilyen drasztikus módszerrel szabályozzák a turizmust.

Míg néhány évvel ezelőtt „csak” kilencmillió turista látogatott a spanyol szigetekre, addig ez a szám immáron meghaladja az évi tizennégymilliót. Mallorca, Ibiza – világhírű bulihelynek számít. Olyan sok a német vendég, hogy az üdülőhelyen német rádióadó is működik.A hatalmas nyaralni és szórakozni vágyó tömeg azonban gondokat is okoz. Úgy tűnik, a helyieknek mára elfogyott a türelmük.

Egyre forróbb a hangulat

Palma szigetének lakói tüntetésen jelezték: nem tartják kívánatosnak, hogy az egymillió lakost számláló szigetre évente tizennégymillió kikapcsolódni vágyó turista érkezzen. A hely népszerűsége miatt például egekbe szöktek az ingatlanárak. Egy átlag baleári polgár körülbelül ezer eurót keres, ebből pedig még lakbért is képtelenség fizetni. Az ott élő lakosoknak esélyük sincs lakásvásárlásra. Egy megszólaltatott német turista szerint is „tele van” a sziget.

Igyekeznek a turisták létszámát szűrni

A szigetek vezetése „ingatlanfronton” is szigorított. Barcelonához hasonlóan betiltották a rövid távra kiadott lakások reklámozását. Barcelonában többször voltak már demonstrációk a várost eluraló turistaáradattal szemben. A tüntetők azt skandálták: „részeg turisták – menjetek haza!” De akadt arra is példa, hogy a dühös helyi tüntetők turistabuszokat tartóztattak fel. A Barcelona nevezetességnek számító Szent Család-templomban és más nevezetes helyeken is olyan ellenőrző rendszereket telepítettek, amelyek révén szabályozott, hogy a látogatók mikor és meddig tartózkodhatnak az épületekben.

Az érintett nagyvárosok turisztikai hivatali igyekeznek olyan szabályozásokat bevezetni, amelyek megnyugtatják a helyieket, de a gazdaságra sem károsak.

Dubrovnik őshonos polgárai is panaszkodnak

A horvátországi Dubrovnikban, a központban és környékén hömpölygő tömeg miatt az elmúlt évek során sokszor alakult ki kaotikus viszony. A hatalmas tömeg miatt sokan kiköltöztek a történelmi városmagból. Egy új rendelet szerint az Adria ékkövének tekintett óvárosi részben egyszerre csak nyolcezer turista tartózkodhat, mindösszesen négy óra hosszáig.

A turistainvázió ellen mindenhol szankciókat fontolgatnak

Tavaly a Pag szigeteki Novaja város polgármestere kért elnézést a lakosságtól a sorozatos bulik, rendbontások miatt. Hvaron 700 eurós büntetés vár azokra, akik közbotrányt okoznak. A görög Santorini szigetén az „úszó szállodák” kikötését korlátozták, Velencében pedig fontolgatják a több ezer utast szállító hajók behajózásának tiltását a lagúnákba.

A turizmus tömeges megjelenése nemcsak zajjal, köznapi kellemetlenségekkel jár, hanem komoly aggályokat vet fel például a környezetvédelem terén is.

A szakértő rövid úton megoldaná a problémát

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró szerint ha sokan mennek egy helyre, megszűrhető az odaérkező turisták áradata pusztán azzal, hogy a legnépszerűbb helyeken elkezdenek belépőjegyeket szedni, megemelik a szolgáltatások árát. Példaként hozta fel Monacót, ahol csillagászati ár már a parkolás is. A szakértő szerint a felsorolt problémák természetes velejárói a legfelkapottabb helyszíneknek, de figyelembe kell azt is venni, hogy a turisták által befolyt bevételek igen jelentős mértékben hozzájárulnak az adott térség gazdasági erejéhez.