Levéltári adatok igazolják, hogy Kiskunfélegyházán az 1800-as évek elejétől nagy tömegekben tartottak libát a „Lúd Pást” kifejezéssel illetett, szárnyasoknak fenntartott közös legelőkön. Később a kukorica nagyobb térhódításával még elterjedtebb lett a libatömés, és hamarosan már tömegével hordták a libákat a vonatok a városból Nyugat-Európa országaiba.

A kiskunfélegyházi baromfitenyésztésnek 1854-ben már Európa-szerte jó híre volt. Karácsony táján hatalmas szállítmányok indultak a városból Angliába, Poroszországba csirkével, libával és tojással megrakodva. A tollból még a tengeren túlra is jutott. Egyes források szerint a 19. század második felétől a New York-i nők többsége félegyházi dísztollakkal ékesítette kalapját. A századfordulón, az akkor már igen jelentős baromfiexport része volt a libamáj és a libahús is. A város neves kereskedői közül ifjabb Holló Józsefet, a Holló és Tapodi Tojásexport cég vezetőjét a huszadik század elején több alkalommal is felkérte a kormány, hogy baromfiexporttal kapcsolatos ügyekben külkereskedelmi megbízottként képviselje hazánkat. Országszerte híressé vált az 1949 szeptemberében megalakult Kiskunfélegyházi Tollüzem is. A félegyházi libák a fővárosiak körében is nagy népszerűségnek örvendtek. Alfonzó, a paródia mestere többször is említette, hogy: „a két világháború között gyakran lezavartak libáért Félegyházára.” Kiskunfélegyháza és környéke tehát elismert, híresen jó baromfitenyésztő terület volt mindig. A libatartásnak évszázados hagyománya van. A tradíció túlélte a háborúkat, rendszerváltásokat is, Félegyházán és környékén ma is sokan élnek libatartásból, -hízlalásból, így családok százai kötődnek valamilyen módon a fesztivál központi szereplőjéhez, a libához.

Az első félegyházi libafesztivált 1999. november 11. és 14. között rendezték meg a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai Gulyás László Vándormuzsikus közreműködésével. A Márton napján kezdődő, négynapos programsorozat során tartottak lovagi tornát, főző- és sütőversenyt, Ludas bált, illetve libaszépségversenyt, de volt bábelőadás, népzenei és néptáncbemutató, kézműves foglalkozások, citerazenekarok és népdalkórusok találkozója, valamint népi iparművészek kiállítása és vására is.

A novemberi időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan volta miatt a következő esztendőkben a környék haszonállatának számító szárnyas ünnepét így áttették szeptemberre.

A magyar hagyományok tiszteletét és ápolását célzó Kiskunfélegyházi Libafesztivál rendezvényei között kicsik és nagyobbak egyaránt találnak élményt adó, hagyományőrző programot. Az egyre gazdagabb és változatosabb kínálat a kikapcsolódásra és a kulináris élményekre egyaránt lehetőséget nyújt. A gasztronómia iránt érdeklődők mellett a családosoknak is igyekeznek kedvében járni: a libafesztiválon rendszerint a kiváló magyar ízek mellett a hangulatról élő koncertek, táncbemutatók, hagyományőrző játékok és gyermekprogramok gondoskodnak. A zenés színpadi műsorok mellett bábelőadással, libasimogatóval, játszóházzal, vásári élményfotózással is várják a látogatókat. A fesztiválozók a kézműves mesterségek művelőivel, hagyományőrzőivel is találkozhatnak. A programsorozat idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen segíti a város fejlődését, és hasznot hozhat a településen élők számára. A Kiskunfélegyházi Libafesztivál túlnőtte a város „falait” és a megye határait is, hiszen az ország számos pontjáról érkeznek vendégek a településre a fesztivál idejére.