Változások az általános iskolában

Új kerettanterv több évfolyamon

Szeptembertől az 1–2., 5–6. és 9–10. évfolyamon kell az új tantervek alapján tanítani. Csak állami tankönyvek A tankönyvellátás 2014. január 1-jei államosítása után csak a központilag kiadott tankönyvjegyzékről választhatnak az iskolák, évfolyamonként és tantárgyanként kettő közül. Ezenkívül az 1–2., 5–6., illetve 9–10. évfolyamon, ahol már bevezették az új kerettanterveket, csak az azoknak megfelelő állami – vagyis az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett és a Nemzeti Tankönyvtanács által jóváhagyott – könyvekből tanulhatnak a diákok. Ezeket majd egy tanév után, a visszajelzések alapján módosíthatják.

Kötelező testnevelés mindennap

A mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be, szeptembertől az 1–3., az 5–7., illetve a 9–11. osztályban lesz kötelező. A diák két órát kiválthat diáksportköri tevékenységgel vagy versenyszerű sportolással, ha rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói szerződéssel.

Országos nyelvi felmérő 6. és 8. osztályban

Egy kormányrendelet tervezete szerint az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán az eddigi mérések mellett a diákok idegen nyelvi tudását is tesztelnék. Az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében végezhetnek írásbeli felmérést 2015. június 11-én, amelyet az iskola saját döntése alapján kiegészíthet szóbelivel.

A szükséges plusz elsősöknek

Az általános iskolák 2014. október 10-ig mérik fel azon első évfolyamos tanulók tudását, akiknek segítségre van szükségük az alapkészségek fejlesztésében, és ezért a tanító a „diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer” alkalmazását javasolja számukra.

Van, ahol lesz fittségi teszt

A tervek szerint az általános és középiskolákban mérni fogják a tanulók testsúlyát, testtömegindexét, testzsírszázalékát, valamint tesztelik az állóképességüket, hajlékonyságukat és a vázizom fittségét. A felmérésben lesz ingafutás, törzsemelés, hasizomgyakorlat, ütemezett fekvőtámasz, helyből távolugrás, még a „kézi szorítóerőt” is mérik majd, ahogy lesz „hajlékonysági teszt” is. Több iskolában már a 2014/2015-ös tanévben NETFIT-tel mérhetik fel a diákok fittségét, de addig nem teszik kötelezővé a tesztet, amíg az összes intézmény nem kapja meg a felméréshez szükséges eszközcsomagot és informatikai hátteret.

Változások a középiskolában

Megváltozik az érettségi, több ezren bánják

A szokásos érettségi után évekig a legnépszerűbb vizsgatípus volt az előrehozott érettségi, amelyre 2014-től kevesebb tantárgyból és szigorúbb feltételekkel lehet jelentkezni. A május–júniusi vizsgaidőszakban ezentúl csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni.

A döntés több ezer diák számára jelent rossz hírt, mivel amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból – így például fizikából vagy biológiából – még friss tudással vizsgázhattak. Ezentúl az október–novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolát.

Változások a felsőoktatásban

Startol a diplomamentő program Várhatóan augusztus végén indulnak az első nyelvtanfolyamok. A 3 milliárd forintból finanszírozott program célja, hogy kézhez kapják diplomájukat azok, akiknek eddig nem sikerült letenniük az ehhez szükséges nyelvvizsgát.

Ellenőrzik a kollégiumokat

Egy kormánytervezet szerint 2015. január 12. és március 31. között a köznevelési feladatellátásban részt vevő kollégiumokban szakmai ellenőrzések lesznek, hogy vizsgálják a helyi kollégiumi program elkészítését, bevezetését és az adott tanévre szóló kollégiumi felvételi eljárás szakszerűségét. Testnevelési Egyetem, Pető András Főiskola és társaik Szeptember 1-jétől állami fenntartásba kerül a Pető Intézet, ezzel létrejön a Pető András Főiskola, az intézet köznevelési intézménye pedig gyakorlóiskolai státuszt kap. Szeptembertől önálló intézménnyé válik a Testnevelési Egyetem. Az új, állami fenntartású egyetemhez fognak tartozni az Országos Sportegészségügyi Intézet egyes, nem betegellátást végző egységei, valamint a sporttudományhoz, sportegészségügyhöz kapcsolódó kutatási tevékenységei.

Munkába állnak a kancellárok

Bevezetik minden felsőoktatási intézményben a kancellári rendszert: a 29 kancellár a gazdálkodás irányításáért lesz felelős. Decemberben lesz felsőoktatási stratégia Az év végére elkészül a felsőoktatási stratégia, amely rögzíteni fogja a magyar felsőoktatási rendszer hosszú távú célkitűzéseit.

A pedagógusokat érintő változások

Indul a tanfelügyelet

Évente 30 ezer pedagógust ellenőriznek a tanfelügyelők, akik megnézik a pedagógiai dokumentumokat, órát látogatnak, és interjút készítenek az intézményvezetővel, illetve magukkal a tanárokkal is. Minősítik a pedagógusokat Az oktatók pedagógus egy, pedagógus kettő, illetve mester- vagy kutatótanári minősítést kaphatnak. Ehhez november végéig 70-100 oldalas portfóliót kell feltölteniük magukról, majd meg kell védeniük. Ezt követően személyes beszélgetés és óralátogatás is lesz. 2018–19-re minden oktató átesik a szakmai minősítésen. Több hónapos munkát jelent a pedagógusoknak a portfóliójuk elkészítése és a szükséges iratok beszerzése.

Emelkednek a fizetések

Szeptembertől emelkedik a tanárok fizetése: a 3-5 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanárok bére bruttó 198 ezer forint, a 12-14 éves tapasztalattal rendelkezőké pedig bruttó 232 ezer forint lesz. Az azonos kategóriában lévő, egyetemi diplomával rendelkező pedagógusok bruttó 218 ezer, illetve bruttó 255 ezer forint fizetést kapnak.

Feláll a pedagóguskar

A Nemzeti Pedagógus Karnak minden, állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott tanár automatikusan a tagjává válik. A pedagóguskar ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, véleményezési és javaslattételi joga van a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotásakor és módosításakor, és megalkotja a pedagógusok etikai kódexét.