Nem kapkodja el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a vadonatúj KRESZ megírását, pedig hosszú évek óta egyetértés van az új szabályozás szükségességéről. „Az előírások fokozatos korrekcióján túli átfogó átdolgozás előkészítése várhatóan még egy-másfél évet vesz igénybe” – válaszolták megkeresésünkre.

Azt viszont már most tudják, hogy milyen lesz az új KRESZ, amit ilyen sokáig alapoznak. Sőt, a Vezess érdeklődésére elárulták.

Milyen változtatásokat akarnak?

Ősrégi kritika a hatályos szabályozással szemben, hogy több helyen indokolatlanul nyakatekert mondatokat használ, összességében feleslegesen hosszú, és túlszabályozott. Mindhármon változtatni szeretne a fejlesztési tárca. Régi igényt kielégítve „csak a közúti közlekedés biztonságát a járművezetői magatartás tekintetében közvetlenül érintő rendelkezéseknek érdemes a KRESZ-ben maradniuk”.

Az NFM példája szerint olyan „kiegészítő előírások” hullhatnak ki, mint például „a gépkocsik hatósági elszállításának feltételei”. „Felesleges ezeket bebiflázni, majd számon kérni a tanulókon, ezt a jövőben önkormányzati szabályozás is rögzítheti” – indokolja a változást a tárca kommunikációs osztálya. Ezenfelül számos hasonló rendelkezés áttelepítése rövidítheti a KRESZ-t.

Nem csak rövidebb, ígéretük szerint egyszerűbb és letisztultabb lesz. Mindenképpen változtatni akarnak a sebességhatárokon, a most létező 5-10-20-30-40-50-60-70-80-90-100-110-130 km/órás táblákból párat kidobnak majd. Ezek közül némelyiket eleve ritkán használják az útkezelők (mondjuk a 100-ast), a téma feldobásakor kapásból kisebb vita kerekedett a szerkesztőségben az M0 és a Megyeri híd tavaly őszi áttáblázásáról. Akkor 80-ról 100-ra emelték több helyen a maximálisan engedett tempót. Hogy pontosan mi kerül kukába, nem árulták el.

A használt táblák számának csökkentésével párhuzamosan változhatnak a sebességhatárok is, legalábbis korábban ezt az információt kaptuk. Eszerint az autópályákon gyorsabban hajthatnak majd a teherautók a 80-as korlát 90-re emelésével, miközben az ország legrosszabb állapotú, négy-öt számjegyű és lakott területen kívüli útjain a mostani 90-es maximumot lejjebb vihetik.

Megvizsgálhatják az új KRESZ írásakor „a tájékoztató jelzőtábláknál az információs tartalom szabad megválasztásának lehetőségét” is. Vagyis némi szabadságot kaphatnak majd az önkormányzatok a mostani merev regulák helyett az olyan tábláknál, mint például a Hotel, Taxiállomás, X folyó stb., stb.

Információink szerint leghamarabb egyes várakozási és megállási szabályok változhatnak, még az új KRESZ előtt, ezeket már idén megvizsgálják az NFM szakértői. Hogy pontosan miket és miért, azt nem árulták el.

Mi az, ami nem változik?

Bizonyára sokan emlékeznek az Állami Autópálya-kezelő szokatlan kampányára 2011-ből, amikor szavazást indított a leállósáv szerintük megtévesztő nevének vészsávra keresztelésére. Akkor tízezernél is többen támogatták a kezdeményezést, amit szomorú balesetes statisztikákkal indokolt az útkezelő, egyúttal megtévesztőnek nevezve a leállósáv kifejezést.

Akkoriban a minisztérium is támogatta az ötletet, később már azt mondták kérdésünkre, hogy elemzik a tapasztalatokat, most viszont azt, hogy az új KRESZ-ben is marad a régi név. „Nem tűnik indokoltnak a megváltoztatása” – közölték.

Pár esztendeje még azon is gondolkodott a fejlesztési tárca, hogy megszüntesse a gyalogosoknak a zebráknál villogó zöld jelzést, amely ma de jure pirosat jelent, hiszen akkor már nem lehet lelépni a csíkozásra. Az eredeti elképzelés szerint zöldről egyből pirosra váltott volna, ám itt is meggondolták magukat. Az új KRESZ-ben is marad a jelenlegi megoldás.