A Magyar Ifjúság 2016 kutatás eredményei szerint a 15–29 éves korosztály 85 százalékának van mobiltelefonja, de ez a szám azóta bizonyosan tovább növekedett. Kétharmaduknak okostelefonja is van, kétszer annyiuknak, mint 2013-ban.

A Google májusban közzétett, 63 országra kiterjedő vizsgálata szerint a magyarok élen járnak az internetezésben: a 16 évesnél idősebbek 89 százaléka internetezik naponta, míg a világátlag 86 százalék.

A digitális bennszülöttek, a Z generáció

A Z generáció tagjai, az 1995 és 2010 között születettek már egy digitális világban nőttek fel, amelynek szerves része a mobiltechnológia és az internet.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta több könyvet is írt a témában. Állítása szerint a fiatalok számára a fogyasztás meghatározó tényező, az érzelmi intelligenciát és az empátiát nem tekintik fontosnak, sőt úgy értékelik, mint olyan dolgokat, amelyek hátráltatják az embert.

Viszont ezek a képességek az online térben nem tanulhatók meg, ezeket elsajátítani, gyakorolni kell. Egy munkahelyen, amely nem távmunkán alapszik, helyzeteket kell megoldani verbálisan, és nem lehet rövid, szöveges üzenetekben kommunikálni.

Ennek a generációnak a tagjai, ha lehet általánosan fogalmazni, hamar elunják magukat, és keresik az ingereket, az újdonságot. A szakirodalom szerint az internet és a közösségi média számos olyan alapvető igényt kielégít, amelyre egy kamasznak szüksége van. A társas kapcsolatok iránti igények kielégítésére az online közösségi tér látszólag jó teret biztosít.

A közösségi média különféle alkalmazásai (mobilapplikációk) pedig egyfajta érzelmi elkötelezettséget is adnak, amelyek az ott átélhető élmények sokaságával kecsegtetnek. A programok egyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy egy még járni sem tudó gyerek is néhány perc alatt el tud indítani egy alkalmazást.

A közösségi média népszerűségét az is magyarázza, hogy a fiatalok gyorsan meg akarnak szabadulni a problémáktól, és nem a megoldásukra törekszenek, a gondok elterelésére jöhet a Facebook, az Instagram vagy a Tumblr.

Az online tér egy külön világot hozott létre számtalan kapcsolódási lehetőséggel, sok élménnyel, de ez a szakemberek szerint ingerlékenységet, irritáltságot és egyre gyakrabban szorongást eredményez, és jelenleg nehezen felmérhető ezek hosszú távú veszélyei, és valós problémát jelentenek.

„Nehogy lemaradjak” érzés

Egy angol kutatás szerint napi egy óra közösségi média megvonása már azonnali szorongást okozott a vizsgálatban részt vevő fiatal lányoknál.

Egyrészt ott van a lemaradás élménye. A szakirodalomban a FOMO jelenségnek (fear of missing out) hívják azt, amikor attól félünk, hogy valamiről lemaradunk, ha nem vagyunk jelen a világhálón.

Ha nem „posztolhatunk”, „lájkolhatunk”, „pinnelhetünk”, „taggelhetünk”, ez egy újfajta szociális nyomást helyezett a tinédzserekre. Mert aki kimarad, az lemarad, akinek nem lájkolták annyian a fotóját, az nem menő.

Influencer leszek, ha nagy leszek

Számos tanulmány ír arról, hogy megváltozik a fiatalok ideálképe, hogy kire néznek fel. A korábbi generációktól eltérően ez a korosztály már nem sportolókra vagy a rocksztárokra néz fel igazán, hanem az úgynevezett influencerekre, véleményvezérekre, ők azok, akik befolyásolják a fiatalok véleményét és közízlését.

Mielőtt a tinilányok bármit is vásárolnának, megnézik, hogy a kedvenc divatbloggereik mit tartanak menőnek. Ezeknek a tizenéves fiataloknak akár több százezres követői is vannak, ennek megfelelően rendkívül nagy marketingértékkel bírnak, és „munkájukért” több ezer dollárt is kaphatnak a multicégek gyártóitól, amelyek ezt a csoportot célozzák meg.

Elvett gyerekkor

A fiatalok körében egyrészt erős versengés is van, amely nagyon megterhelő. A folyamatos rivalizálás, az állandó összemérés miatt alakulhat ki a szorongás érzése, és egy idő után olyan, a felnőttekre jellemző problémával küzdenek, amelyekkel életkorukból adódóan nem kellene.

Egyre gyakrabban olvasható, hogy az információtechnológia fejlődése és az általa nyújtott rövid távú élmények elveszik a felhőtlen gyerekkort. A valós élmények megélése helyett az élménymegosztás lett az élmény, de ez sokszor csak felszínes.

Egy gyerek, kiskamasz számára fontos lenne, hogy elkülönítse, milyen az offline és online tér között a különbség, de ebben a korban erre még nem képes. Az internetes térben eltöltött idő, és az ott szerzett élmények a „való világban” is megjelennek, és személyiségükre hatással vannak.

Az idősebb korosztály élete nagy részét még az online világ előtti időben élte le, iskoláskorban a grundon, a játszótéren töltötte a szabadidejét.

Mikor vegyünk mobilt?

Steve Jobs, az Apple korábbi elnöke egy interjúban elmondta, hogy sokáig ő sem adta gyerekei kezébe az iPadet. A szülőknek nagyon nagy a felelőssége, ugyanakkor a társadalmi konvenciók és a csoportnyomás miatt nehéz helyzetben vannak.

Már csak azért is érdemes minél későbbre kitolni a közösségi média használatát, mert a tinik személyisége, idegrendszere még „nincs kész”, énképük, a világról alkotott képük még formálódóban van – vélik a szakemberek. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen élményeket él át egy gyerek tízévesen az online térben, és azokat, hogyan értelmezi magában.

A megkérdezett szakértők szerint 14 év kor alatt nem lenne szabad engedni, hogy a gyerek felügyelet nélkül legyen jelen a közösségi médiában. Fontos, hogy ellenőrzött keretek között használhassák a gyerekek a közösségi oldalakat, a szülő tudtával és beleegyezésével.

De a szülői minta szerepét is kihangsúlyozták, így például olyan programokat kell szervezni, amelyet a szülő maga is élvez, és a közös kiránduláson nélkülözzük a modern kütyüket.

Túl sok információ, figyelemzavar

Az internet és azon belül a közösségi média folyamatos információval való telítettséget biztosít, amelyet egy felnőtt agya is nehezen tud feldolgozni, hát még egy gyereké.

Az, hogy folyamatosan nézzük a mobilunkat és reagálunk az üzenetekre egy azonnali érzelmi szükségletkielégítés. Azért is nehéz a mobiltelefon nélkül meglenni, mert számos olyan funkciót vett át, amelyet mindennap használunk, ilyen lehet a rádió, a térkép, az ébresztő vagy a fényképező.

Az internetes világban a rövid szöveges posztok, a vizuális ingerek hatására a tartós figyelem képessége is csökkent. A szakirodalomban ezt szerzett figyelemhiányos zavarnak nevezik, amikor a rövid posztok, üzenetek olvasása utána egy hosszabb volumenű szöveg, egy könyv negatív attitűdöt indít el egy gyerekben. Nagyon lerövidült az az időszak, amikor a gyerekek képesek figyelni egy tanórán, és ez ennek is köszönhető.

Mikor beszélhetünk függőségről?

Az, hogy mikor beszélhetünk függőségről, nehéz pontosan meghatározni, de amikor nem tudjuk használni az internetet vagy az egyes alkalmazásokat, és ez ingerlékenységet és szorongást vált ki, az már jelzi, hogy valami nincs rendben.

Egy 2013-as magyar vizsgálat szerint a szakiskolákba járók között az internetfüggőség kialakulásának esélye majd háromszoros a gimnáziumba járókhoz képest. Ennek oka, hogy a szakiskolába járó diákok között magasabb az olyan családok aránya, ahol a szülők az alacsony iskolai végzettségük miatt alacsonyabb jövedelemmel bírnak – olvasható Galán Anita Internetaddikció-vizsgálat című tanulmányában.

Amellett, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú egyének körében magasabb a deviancia előfordulásának esélye, az internet számukra egy olcsó kikapcsolódási lehetőséget is nyújt, hiszen online ingyen játszhatnak, filmeket nézhetnek, kikapcsolódhatnak.

Az Egyesült Államokban az internetfüggőséget hivatalosan is pszichiátriai betegséggé nyilvánították – mondta Török Imre András klinikai szakpszichológus.

Praxisában is előfordult, hogy hasonló problémával keresték meg. Az egyik esetben egy 13 éves fiatal az iskolában megélt kudarcot a virtuális világban dolgozta fel. Elmondása szerint ebben az esetben viselkedésterápia volt a megoldás, de súlyosabb esetben akár gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

Egy másik esetben a segítségre szoruló fiatalember, bár függősége nyilvánvaló volt, és szintén kezelésre szorult, egy sok millió forintot értő applikációt fejlesztett ki, amelyet egy cég meg is vásárolt tőle.

Állítása szerint internetfüggőséggel még kevesen fordulnak szakemberhez, de a korai felismeréshez az iskolai pszichológusok és a védőnők bevonása is szükséges.

A kiterjesztett valóság és a technológiát biztosító virtuális szemüvegek viselete a mindennapok része lesz a jövőben. A technológia elterjedésével extrém módon megnő majd a szorongásos, depressziós esetek aránya – figyelmeztetett a klinikai szakpszichológus.