A lakossági számlavezetéshez kapcsolódó költségekre egyre érzékenyebbek az emberek, ugyanakkor nem mutatnak túl nagy hajlandóságot a bankváltásra még akkor sem, ha ezzel éves szinten kézzelfogható összeget spórolhatnának.

Csak egy-két jól körülírható csoport nyitott az újításokra, bár a pénzügyi tudatosság emelkedése a mérsékeltebb pénzügyi ismeretekkel rendelkezők körében is kimutatható – olvasható ki a Deloitte-Scale BankIndex felméréséből.

A lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandóságának alakulását negyedévente vizsgáló kutatásból kiderül, hogy a válaszadók egy része jobban odafigyel a pénzügyeire, ugyanakkor a társadalmi szintű paradigmaváltás még várat magára. A lakosság nem keresi aktívan az új banki termékeket, pedig akihez elérnek a jobb feltételekkel kínált pénzügyi ajánlatok, azok könnyen faraghatnak a költségekből.

Hitelek

A felmérés szerint enyhe optimizmus figyelhető meg a lakossági hitelek területén. Fokozatos oldódásra és a hitelek iránti kereslet lassú emelkedésére számíthatunk a közeljövőben. A lakossági hitelpiac elmúlt évi eredményei alapján kimutatható, hogy a lakáshitelezés mellett már a fogyasztási hitelek is kiveszik a részüket az új folyósítások volumen növekedéséből.

A fogyasztási hiteleken belül az új szerződések összegét tekintve a személyi hitelek ugrottak meg tavaly a legnagyobb mértékben. A nettó kihelyezések átlépték a havi tízmilliárd forintot, amivel a hosszas leszállóág után megközelítettük az öt évvel ezelőtti szintet. A legjobb személyi hitelek teljes hiteldíj mutatója 20% alá csökkent, ami a kényelmes kiszolgálással és a rövid bírálati idővel párosulva kedvező eredményeket hozhat a jövőben is.

A magyar háztartások átlagosan 500-600 ezer forintos személyi hitelt keresnek, 4-5 éves futamidőre, a legtöbben a 20 ezer forint körüli törlesztést vállalják.

A felmérés rámutat, hogy a jelzáloghitelesek közel 60%-ával fordult már elő, hogy csak késedelmesen tudta törleszteni a hitelét. A jövőre nézve bíztató, hogy a korábbi mélyponthoz képest nyolc százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint ez nem fordul elő velük a jövőben.

Fogyasztás

A fogyasztás lassú beindulása ellenére az elmúlt év végére kis mértékben csökkent a lakossági költéssel kapcsolatos optimizmus, ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a felmérés szerint az idei év közepére elérhetjük a gazdaságot támogató fogyasztási szintet.

Megtakarítások

A megtakarítási hangulat továbbra is emelkedő, a megtakarítások kulcsszerepet játszanak a családok pénzügyeiben. Az emberek egyre ritkábban nyúlnak a megtakarított pénzükhöz fogyasztási céllal, a felmérés szerint a lakosság átlagosan 40 hónapos lejáratú termékeket használ. Bár a megtakarítással rendelkezők aránya továbbra is alacsony, a válaszadók között több volt a derűlátó, akik úgy érzik, hogy egy év múlva többet tudnak majd megtakarítani.

Pénzügyi tudatosság

Az adatok alapján kijelenthető, hogy a válaszadók egyre határozottabban döntenek a pénzügyeiket érintő kérdésekben. Az ügyfelek évről-évre könnyebben igazodnak el a pénzügyek világában, továbbá a bankok általánosan vett negatív megítélése is oldódni látszik.

A banki költségek emelkedése az ügyfelek többségénél nem éri el azt a tűréshatárt, ami már biztos számlacsomag- és/vagy bankváltást eredményezne. Az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése sem segítette a kártyahasználat és az elektronikus banki műveletek szélesebb körben történő elterjedését. Egy-két jól definiálható szegmens kivételével még mindig bankfiókban ücsörgők és a postán sorba álló sárga csekkesek országa vagyunk.