Várakozáson felül szórtuk a pénzt a mostani karácsonykor: 950 milliárd forintot költöttünk el az év végi ünnepekre. Ez – a csecsemőket is beleszámítva – fejenként 95 ezer forintot jelent –, de a valóságban inkább az lehet a helyzet, hogy több százezer család alig néhány tízezer forintot tud kiadni, ha egyáltalán, a többség 40-50 ezret, míg akad egy szűk réteg, amely akár milliós ajándékokkal is kedveskedhet szeretteinek.

De mire is megy el a pénz többsége? Természetesen elsősorban ételre-italra az ajándékok mellett. Hitték volna, hogy ilyenkor több mint 3 milliárdot költünk csokoládéra, édességre, s nagyjából 650 tonnát veszünk-eszünk belőle? Ez a legnagyobb fogyasztási szezon, melyet a húsvéti követ.

A pezsgőfogyasztás viszont egyértelműen egy csúccsal rendelkezik: Magyarországon az évente megivott pezsgő négyötöde két nap alatt fogy el: december 24-én, illetve 31-én. Ráadásul ennek 70 százaléka édes pezsgő. Jelenleg évente 22 millió palack pezsgő fogy el, átlagára 800 forint, azaz a napokban csak erre 14-15 milliárd forintot költünk!

És persze a virslit se hagyjuk ki, ugyanis szilveszterkor csaknem 30 százalékkal ugrik meg a fogyasztás. Egy évben nagyjából 30 ezer tonna virsli fogy el az országban, háztartásonként átlagosan 7,3 kilót eszünk meg. Nos, ennek a negyedét a szilveszter előtti napokban vesszük meg – 4-6 milliárdot költünk rá országos szinten – és tálaljuk fel az ünnepi asztalon, döntően éjfél után. Hogy mennyit költünk virslire?
Akad néhány 300-400 forintos termék is, de a minőségi árunak, ami nincs tele szeparátorhússal, húspéppel, szójával, ezer forint fölött van az ára. Mondhatni azt is, hogy aki egy kiló karaj árának megfelelő árban veszi a virslit, nem fog csalódni benne!