Nézzük, kiket érinthet fokozottabban a szívizombetegség kockázata, és miként lehet megelőzni a bajt.

Az elmúlt években számos alkalommal rázta meg a közvéleményt egy-egy sportoló vagy ismert ember tragikus halála, akik látszólag minden előjel nélkül, szó szerint másodpercek alatt lettek rosszul, összeestek és életüket már a gyors segítség sem tudta megmenteni. A hirtelen szívhalál Magyarországon is gyakori, naponta átlagosan hetven ilyen eset történik. A hetven ember egy részének életét, az időben elkezdett újraélesztésnek köszönhetően még meg tudják menteni.

A hirtelen halál hátterében többnyire a szívizom megbetegedése áll. Ezen belül a leggyakoribb eset a hipertrófiás szívizombetegség, amely Magyarországon tízmilliós populációra vetítve 10 ezer embert érinthet. Előfordulása általában a fiatal populációra jellemző: az orvosok szerint tinédzserkorban alakul ki, az első tünetek pedig 30-40 éves korban jelentkeznek. Betegség akkor alakul ki, amikor a szívizom megvastagodik, a kamrák nem képesek megfelelően kitágulni, így a normálisnál nagyobb munkával telítődnek vérrel.

Alattomos betegség
A hirtelen halált okozó szívizombetegség rendkívül alattomos, mert a beteg maga sem tudja, hogy probléma van a szívével. Panaszokat is csak hosszú tünetmentes időszak után okoz: fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, ritkábban eszméletvesztés hívhatja fel rá a figyelmet. Bár egyes betegek akár életük végéig is panaszmentesek maradhatnak, jellemzőbb az, hogy a folyamat romlása szívritmuszavarok és néha keringési elégtelenség kialakulásához vezet.

Más esetekben a tünetek a szívelégtelenségéhez hasonlóak: eleinte megterheléskor, később már akár nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, gyengeség, ödémás lábak, illetve éjszakai vizelés, ami az ödémafolyadék felszívódásának eredménye. Élsportolóknál gyakori, hogy a hipertrófiás szívizombetegség csak akkor derül ki, amikor már rosszindulatú véráramlási akadályt is okoz, vagyis hirtelen megáll a szívük, és összeesnek a pályán.

Genetikai eredetű
A szívizom rendellenességei genetikai eredetűek. A genetikai hajlam egyrészt rossz, mert nem nagyon lehet megelőzni a betegség kialakulását, másrészt azonban ígéretes, mivel pontosan ki lehet mutatni az okot, a betegségért felelős kórfolyamatot, ezzel pedig specifikus terápiákat lehet tervezni és kifejleszteni. Az így kifejlesztett specifikus gyógyszerekkel szép eredményeket értek már el a betegek klinikai kezelésekor, az állapotukat stabilizálni lehetett. Illetve a legfontosabb, hogy a beteg fel tud készülni a kockázatokra, arra, hogy élete végéig együtt kell élnie a betegséggel. Tehát gyógyszereket kell szednie, illetve súlyos esetben implantábilis kardioverter-defibrillátort (ICD-t) is beültethetnek a szívébe.

Mint említettük, a hipertrófiás szívizombetegség főként a fiatalabbak körében jelentkezhet. Mivel genetikai eredetű, fontos a családtagok szűrése is. A szűrés széles spektrumon történik, elsősorban a szív alapos kardiológiai kivizsgálását jelenti. Ennek leggyakrabban alkalmazott módszerei klinikai kép, az EKG, az ultrahang és a mellkasröntgen, de adott esetben speciális eljárásokat is bevetnek az orvosok. Ilyen például az izotópvizsgálat, a szívkatéterezés vagy a szívizom-mintavétel.

Nagyon fontos tudni, hogy a hipertrófiás szívizombetegséget nem a magas vérnyomás, a billentyűbetegség vagy a veleszületett koszorúér-betegség okozza. A szívizombetegség éppen azért alattomos, mert abban a hitben is ringathat, hogy fenti betegségek hiányában a szívünk egészséges. Ezért rendkívül fontosak a szűrővizsgálatok, és ha beüt a baj, ezeket el kell végezni a szülők, testvérek, gyermekek körében is.