Mit komposztálhatunk? És mit nem?

A kertben keletkező zöldhulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók. Így a levágott fű, a kertből hátramaradt gyomok és egyéb növényi részek (borsó-szár), de a fákról és bokrokról származó ágak, levelek is a bekerülhetnek a komposztunkba.

Egyvalamire azonban figyeljünk! Diólevelek, illetve akáckéreg és akácpor legfeljebb kis mennyiségben jusson a komposztra, mert csírázásgátló anyagokat tartalmaznak.

Készítsünk magunk komposztálóedényt, lehetőleg kezeletlen fából!
Bár kaphatók műanyagból készült komposztáló ládák is, klímavédelmi szempontból sokkal előre mutatóbb, ha fából készülteket választunk. Egyrészt ennek már az előállítása is alacsonyabb kibocsátással jár, mint a műanyagé, másrészt hasznos élettartamát követően a korhadt deszkák maguk is komposztálhatók - feltéve, ha nem voltak kezelve festékkel, olajjal.
Komposztálóedényt magunk is könnyen készíthetünk deszkákból. A deszkák végein alakítsunk ki bevágásokat, így élükre állítva könnyen egymásra illeszthetjük a léceket.

Milyen szempontokra figyeljünk, ha hatékony komposztálót szeretnénk a kertünkbe?

A komposztképződés csak oxigén jelenlétében, megfelelő nedvességi viszonyok mellett megy végbe. Továbbá a siker érdekében nem elhanyagolható szempont a komposztba helyezett anyagok szén-nitrogén tartalmának aránya sem, ideális esetben a széntartalom mintegy harmincszorosa a nitrogénének.

E feltételek teljesülése érdekében figyeljünk a következő szempontokra:

• Komposztunk mindig tudjon szellőzni, ezért a komposztláda semmiképpen se legyen tömör falú! Minél nagyobbak a rések rajta, annál jobb!
• A komposztálót helyezzük árnyékos helyre!
• Ellenőrizzük rendszeresen a víztartalmát és ha szükséges öntözzük meg! Ha túl száraz a komposzt, akkor széthullik a kezünkben.
• Gondoskodjunk arról is, hogy ha túl sok a víz benne, az el tudjon folyni, különben rothadási folyamat indul be. Ha túl vizes a komposzt, összenyomva kifolyik belőle a víz!
• Ne tegyünk a komposztládába egyszerre nagy mennyiséget ugyanabból az anyagból, hanem rétegezzük, vagy még inkább keverjük a különféle hulladékokat! Pl. levágott füvet a száraz levelekkel felválta, rétegzetten helyezzük a komposztálóba!
• Ágakat, gallyakat aprítsuk fel, így hamarabb lebomlanak!
• Évente legalább egyszer célszerű átforgatnunk komposztunkat!

Mennyi idő alatt készül el a komposzt? Honnan tudhatom, hogy már kellően érett-e?

Összetételtől és a fenti körülményektől függően 6-8 hónap alatt érett komposztot kapunk.

A jó komposzt sötétbarna, vagy fekete, szerkezete morzsalékos. Lényeges, hogy a növényi részek már nem ismerhetők fel benne. A még nem kellően lebomlott réteget és darabokat helyezzük vissza a kiürített komposztládába!