Sajnos nem figyelünk eléggé testünk jelzéseire, sokszor csak akkor kapunk a szívünkhöz, ha már megtörtént a baj.

Ha szorít a mellkas

A szívinfarktus nem úgy érkezik, mint derült égből a villámcsapás, hanem hosszan tartó, lassú folyamat eredményeképpen alakul ki. A kor előrehaladtával ereink falán meszes lerakódások keletkeznek, s ezek leszűkítik az ereket. A lerakódások felületén a vérlemezkék vérrögöket képezhetnek, melyek tovább szűkítik a véredényeket, a vékonyabbakat el is zárhatják. Vérellátás hiányában a sejtek, szövetek bizonyos idő után elhalnak. Amennyiben az elzáródás a szív koszorúereiben következik be, a következménye szívinfarktus lehet. A sokszor végzetes kimenetelű károsodásra eleinte semmilyen tünet nem figyelmeztet, de gyanakodhatunk a rendszeresen visszatérő mellkasi fájdalom esetén, ami mozgásra erősödik, pihenés után pedig enyhül. Az infarktus bekövetkeztét szorító mellkasi fájdalom, verítékezés, légszomj, esetenként ájulás jelzi.

Versenyfutás az idővel

Ha az elzáródás az agyi ereket érinti, agyi infarktusról beszélünk. A nép nyelve szélütésnek, gutaütésnek, agyvérzésnek is nevezi e betegséget, habár ténylegesen az összes stroke-os eset mindössze kéttizedénél jelentkezik vérzés. Tévhit, hogy a szélütés inkább az időseket fenyegeti: a betegek egynegyede 60 év alatti. Ha idejében felismerik és kezelik – a baj bekövetkezte után legfeljebb 4,5 órán belül szakorvos kezébe kerül a beteg –, a stroke eredményesebben gyógyítható. A páciensek azonban legtöbbször későn, visszafordíthatatlan agyi károsodást szenvedve jutnak ellátáshoz, ezért a későbbiekben maradandó fogyatékossággal kell számolniuk. Az agyiér-katasztrófák után felépülő betegek harmada élete hátralevő részében is segítségre szorul.

Rejtőző rizikó

Fontos, hogy tisztában legyünk a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraival, ezek közül kettő-három együttes megléte már fokozott kockázatot jelent. Ilyen a tartósan magas vérnyomás-, vércukor- és vérzsírérték. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek hátterében 80-90 százalékban a magasvérnyomás-érték érhető tetten, de a stressznek is jelentős a szerepe a kialakulásukban. A cukorbetegség a négyszeresére, a magas koleszterinszint két és félszeresére növeli az infarktus és a stroke veszélyét.

Kezdje el már ma!

Akár már mától egészségesebbre cserélhetünk néhány élelmiszert az étlapunkon, elkezdhetjük a rendszeres testmozgást, igyekezhetünk levezetni a káros stresszhatásokat. Mérsékeljük az alkoholfogyasztást, tegyük le a cigarettát. Rendszeresen ellenőriztessük a vércukorés vérzsírszintünket, vegyünk részt a szűrővizsgálatokon. Az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények pedig megakadályozzák a vérrögképződést, csökkentve az szívinfarktus és az érelzáródásos stroke előfordulásának kockázatát.

MIKOR GYANAKODJUNK? Egyszerű teszttel a laikus is ellenőrizheti, hogy bárkit ért-e agyiér-katasztrófa. Az illetőt meg kell kérni, hogy mosolyogjon, beszéljen, emelje fel mindkét karját, majd próbálja kiölteni a nyelvét. Ha az arca aszimmetrikussá válik, az egyik végtagja lehanyatlik, szédül, kettős látás lép fel, a szavai összefolynak vagy nem találja a megfelelő kifejezéseket, az a stroke jele lehet, azonnal hívni kell a mentőket! A szélütés minden egyes órájában az agy három és fél évet öregszik, minden percben kétmillió idegsejt pusztul el. Minél hamarabb kezdődik a hatékony kezelés, annál több idegsejtet menthetünk meg.