A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

Húsvét eredete és húsvéti népszokások
A húsvét eredete pogány gyökerekre vezethető vissza, A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Az angol, ill. a német nyelvterületen a húsvét szó (Easter, ill. a német Ostern) őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Húsvéti locsolkodás és tojásfestés
Mind a húsvéti locsolás, mind a tojásfestés a húsvét hétfőhöz kötődik. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is ulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy,
hogy lelocsolták őket.

A húsvéti locsolásért cserében a lányok, asszonyok kézzel festett tojásokkal, ill. házi süteményekkel kínálták az őket meglocsoló fiúkat, férfiakat. A gyerekeket szintén megajándékozzák ezen a napon általában csokoládé tojással vagy csokoládé nyuszi figurával.

„Sibálás”
A közép-dunántúli megyék (Fejér, Veszprém, Komárom és Pest megye) szlovák telepítésű falvai közül egy-két helyen még ma is élő népszokás a húsvéti korbácsolás. E tavaszi rítus természetesen nem valamiféle büntetés, sokkal inkább a lányok szépségének kiteljesítését és a termékenységvarázslást célozza. Elengedhetetlen kelléke a siba, amelyet fűzfavesszőből fonnak. A Fejér megyei Pázmándon például a legények – napjainkban csak a kisfiúk – már a hajnali órákban kiugrasztják a lányokat az ágyból, egymás kezébe adva a sibát, közben kántálva a következő rigmust:

Sibiribi tojásos
Keléses bolhásos
Esztendőre frissebb légy
Ne olyan lusta, mint most!

A korbáccsal való köszöntés után természetesen a kölnivízzel való locsolkodás sem maradhat el, köszönetként süteménnyel és piros tojással kedveskednek a fiúcskáknak.

Húsvéti szimbólumok
Számos szimbólum kapcsolható össze a húsvéti ünnepkörrel, ezek közül néhány pogány eredetű, míg mások vallási eredettel jellemezhetők.

Húsvéti tojás
A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. Az alkalmazott minták és színek vallási és népi szimbólumokra épül, amelyek változásai napjainkig nyomon követhetőek.

A húsvéti étkezésben a főtt tojás mellett hagyományos szerepel a főtt sonka, torma, burgonya-saláta és a húsvéti cipó is.

Húsvéti nyuszi
A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi, a húsvét ünnephez kötődő figura, a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban ajándékot hoz nekik.

Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban a kontinens keleti felében, Magyarországon is régi tradíció a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.

Húsvéti liliom
Ez a gyönyörű trombita formájú virágokkal ékes növény az egyszerűséget, az ártatlanságot, az erényességet, és az életet jelképezi, mely a Húsvét lelki jelentése. A remény fehér-taláros apostolainak nevezik őket. A legendák szerint liliomok nőttek a Gethsemane kertben is, ahol Krisztus szenvedett a keresztre feszítése előtti éjszakán. A hagyomány szerint Jézus végső óráiban a szenvedésének, mélységes bánatának és gyötrelem ének verejtékcseppjeiből nőttek ezek a szépséges virágok. A templomokban Húsvét napján erre emlékeznek, mikor az oltárt a kereszt körül hófehér liliomokkal díszítik fel, hogy emlékeztessen minket Jézus feltámadásra és az örök élet reménységére.

Nyitófotó illusztráció / Forrás: Magyar Szó Online)