A Viski Károly Múzeum, amely mások mellett a kalocsai stilizált virágok tárháza, tízféle ilyen gyűjteményt őriz.

A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímzéseket már a 19. század végén is. Főleg a környező városok és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket, melyek történetéről Kriptáné Halász Zsuzsanna kalocsai népi iparművész - aki a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek is a tagja - tájékoztatta szerkesztőségünket.

„A kalocsai hímző kör 2020 októberétől vált aktív csoporttá, gyakorlatilag ekkor kapott szárnyra az alkotóközösségünk. A kör közel húsz taggal rendelkezik; van, aki csak kisebb mértékben tud részt venni a közös munkában, de vannak olyan aktív tagjaink is, akik folyamatosan segítik a tevékenységünket.
A hímző kör alapításánál Puskás Hajnalka volt a legaktívabb, de rajta kívül mások is sokat segítettek az elindulásnál, mígnem a Kalocsai Múzeumbarátok Köréhez csatlakoztunk, ahol nagyon sokat köszönhetünk Romsics Imre múzeumigazgatónak. A múzeum vezetőjétől elsősorban szakmai oldalról kapunk útbaigazítást, bíztatást. Hálásak vagyunk, hogy szinte a gyökereink között tudunk alkotni, újra gondolni, újra tervezni a régit, na és persze visszatérni a kezdetek kezdetéhez, a legelső ilyen alkotásokhoz” - mondta Kriptáné Halász Zsuzsanna.

A kalocsai népi iparművész hozzáfűzte: „Elődeink eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak például az ágynemű, párnavég, asztalterítő díszítéséhez. A saját használatú ruhadarabokat már kék, vörös, fekete pamutfonallal is hímezték, díszítették.

A huszadik század első harmadától, a színes fonalak elterjedésével szinte egy időben kezdett színessé válni a kalocsai hímzés. Ahogy a különböző tájegységek kézimunkáinak, úgy a kalocsai hímzésnek is megvan a saját színvilága. Nagyon elterjedt volt a virágornamentika, elsősorban a mezőkön és a kertekben megtalálható virágokat ábrázolták. A virágokat sávosan, koszorú formában, vagy csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük, mint például a kalocsai hímzéssel díszített kötény, vagy mellény” – magyarázta Kriptáné Halász Zsuzsanna.

A népi iparművész szólt arról is: „Mint tudjuk, minden kézműves termék elkészítése időigényes, ezért is nagyon kevesen fognak hozzá, mivel nem mindenkinek van elegendő ideje, türelme. Amíg a mi kis körünk működik, szívesen látjuk a legkülönbözőbb generációkhoz tartozókat, hogy átadhassuk tudásunkat. Egy hímzett terítő elkészítése nagyon sok időt igényel, akár több hónapig is készülhet. Az „alkotás” a tervezéssel kezdődik, majd a kézi hímzéssel, gépi hímzéssel folytatódik. A textília nagyságától, formájától is függ, mennyi időt vesz igénybe egy-egy textília, ruhadarab hímzése” - mondta Kriptáné Halász Zsuzsanna.

Mint az interjú alanyunktól megtudtuk: a Hagyományok Háza, Homokmégy Község Önkormányzata, Kalocsa Város Önkormányzata, a Kalocsai Múzeumbarátok Köre és a kalocsai Viski Károly Múzeum kalocsai hímzés témakörben hirdette meg a nemrégiben elhunyt Szarka Vera népi iparművészről elnevezett Országos Hímző Pályázatot. A megmérettetés célja a kalocsai hímzés népszerűsítése és történeti korszakainak bemutatása.

A pályázók két kategóriában adhatják be pályaműveiket: hagyományos népművészeti alkotások, valamint modern népi iparművészeti alkotások. A pályázat befogadja a kalocsai gyöngyhímzéseket (fityulákat), és a hagyományos kalocsai motívumokkal díszített hímes tojásokat is. A pályázók lehetnek egyéni alkotók és alkotóközösségek.

A pályaművek beérkezésének határideje 2022.október 10. Nevezési díj nincs.

A szervezők elsősorban a kalocsai és a környékbeli lakosok jelentkezését várják. – hívta fel a figyelmet a pályázatra Kriptáné Halász Zsuzsanna kalocsai népi iparművész.