A megemlékezésnek a Móra Ferenc Művelődési Központ adott otthont. Az egybegyűlteket Keresztes Tünde kulturális referens köszöntötte, külön tisztelettel említve Csányi József polgármestert, Balla László alpolgármestert, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés alelnökét, Lenkei Róbertet, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés tagját, választókerületünk kabinetfőnökét, Szűcs Olgát, a Tolsztoj Társaság elnökét, Vári Fábián Lászlót, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetőjét, Tahir Taghi-Zadehet, az Azerbajdzsáni Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Zsanibek Abdrasovot, a Kazah Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Talantbek Kushchubekovot, a Kirgiz Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Jermek Zsilkajdárt, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövetségének kulturális attaséját, Özkan Dumant, a Török Köztársaság magyarországi nagykövetségének első tanácsosát, Gonda Gézát, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Iroda magyar projektigazgatóját és Kanat Ydyrys kazah projektigazgatót.

A himnusz elhangzása és a megjelentek köszöntését követően Csányi József polgármester osztotta meg gondolatait:

- 1848. március 15. egyike azon ünnepeinknek, amely a történelem viharában már annyira letisztult, hogy minden magyar ember fenntartás nélkül elfogadhatja. Kevés ilyen tiszta, vitathatatlan ünnepünk van. Sok újat és új tényeket elmondani március 15-ről már nemigen lehet. Történészek, irodalmárok serege értekezett jelentőségéről, könyvek, kiadványok íródtak, melyek óráról-órára lebontották az események láncolatát, bemutatták a szereplőket. Az iskolai tanórákon, az ünnepségeken látottak-hallottak már eléggé beleivódtak a nemzedékek tudatába.

Mi magyarok, mi Félegyháziak szeretjük ezt az ünnepet. S nemcsak azért, mert a szabadsághoz kapcsolódik és a szabadság az ember alapvető lételeme, de talán azért is mert ez a tavasz ébredése, az élet serkenése, valamint az esztendő jeles ünnepei, megemlékezései ezen dátummal kezdődnek. Mi is történt Pest-Budán 1848. idusán. Nagyon röviden azt mondhatjuk, hogy kellemetlen szemerkélő esőben lezajlott egy csendes forradalom.

És mi történt Félegyházán? Csak jó tíz nappal később, március 26-án jutottak el a szállongó hírek városunkba, majd még aznap megszerveződött a közcsend és rend érdekében a polgárőrség mindössze negyvenhat fővel. A csendes forradalomból aztán idővel a hazát védő szabadságharc lett, melyhez először nemzetőröket, majd honvédeket toboroztak Félegyházáról is. Alföldi toborzója körútján 1848. október 6-án Félegyházára érkezett Kossuth Lajos, aki messze innen mondta el gyújtó hatású lelkesítő beszédét, melynek első sorát a mai napig emlékként őrzi Félegyháza népe: „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!” A Hattyúház előtt elmondott szónoklata miatt nem véletlenül zárták a félegyháziak a nagy államférfit.

Félegyháza mindvégig a magyar kormány mellett állt, katonákkal, katonák ellátásával, a háttér biztosításával küzdött a szabadságért, a függetlenségért. És egy kiemelkedő katonát is adott e város. Boczonádi Szabó József őrnagyot, aki a szabadságharc bukása után halálra ítéltetett, de a sors szerencsére megkímélte életét. A forradalomba és szabadságharcba vetett hit és remény azonban örökre mélyen bevésődött a kiskunokba és emlékét nem tudták kitörölni – mondta beszédében Csányi József, majd az alábbiakkal zárta beszédét polgármesterünk:

- Nekünk ma itt élő városlakónknak egyrészt folytatnunk kell a ránk hagyományozott nemes örökséget, hogy utódaink is érezhessék a szabadság ízét. Másrészt büszkének kell lennünk és tisztelnünk kell hitvalló őseinket, akik minden nehézség ellenére megőrizték a hagyományt. Harmadrészt pedig nagyon, de nagyon kell örülnünk és hálát adnunk, hogy még békében élve köszönthetjük ezt a féltve őrzött szabadságot. Isten éltesse Magyarországot, Isten óvja városunkat!

Az ünnep folytatásában a sárospataki Nyolckor Színház ünnepi műsorát láthatták az érdeklődők.

Ezt követően a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület által kiírt Petőfi szavalóverseny eredményhirdetése következett.

Végül a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és az ankarai központú Türksoy, a Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet együttműködésében kiírt nemzetközi műfordítói pályázat nyertesei vették át díjaikat Lezsák Sándor országgyűlési képviselőtől, az Országgyűlés alelnökétől.

Az ünnepséget Tóth László karmester vezényletével a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvósszenekar előadásával és Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa verssel színesítette.

Az esemény zárásaként városvezetésünk, közép-ázsiai vendégeink, a civil szervezetek, városunk kulturális intézményei és a pártok képviseletében megjelentek elhelyezték tiszteletük koszorúit a Petőfi szobornál.